A hazai bankok napi átlagban 3000 árfolyamrögzítéses érdeklődést dolgoznak fel - hangzott el a Magyar Bankszövetség tájékoztatóján. Kovács Levente, a szövetség főtitkára szerint ez is jelzi, hogy a hazai bankrendszer többmillió ember számára a kiszámíthatóságot és biztonságot nyújt - épp ezért kényes dolog a bankellenes hangulat szítása, hiszen épp ezt a biztonságot rombolják le ezek a lépések.

Magyar bankok nem kaptak támogatást az IMF-től, a keletkezett veszteségeket a tulajdonosok mintegy 2 milliárd eurónyi, 550-600 milliárd forintnyi tőkejuttatással ellensúlyozták. A bankok reálértéken mért tőkearányos nyeresége az elmúlt 20 évben 3 százalékos volt. A versenytársak még a mostani válságidőszakban is jobban teljesítenek, Csehországban és Lengyelországban idén 15 százalékos ROE-mutatókat várnak. A válság időszakban a nyugati bankok reál ROE-mutatója 6 százalékos volt, ezzel szemben a hazai bankrendszer tavaly mínusz 10 százalékos ROE-mutatót produkált és idén sem várható sokkal jobb év. Kovács Levente szerint 6 százalék körüli megtérülést más szektorok viszonylag simán hozni tudják, épp ezért meglehetősen furcsa a terhek ilyen irányú bankokra csoportosítása.

A tranzakciós illeték emelése közvetlenül azt okozza majd, hogy a bankok az eredeti terveknél jobban hárítják majd át az illetéket a fogyasztókra. A magasabb illeték azt is okozhatja, hogy a cégek nemcsak a számlaforgalmukat viszik ki, hanem a megtakarításaikat is, ami extrém esetben akár a vállalati betétállomány 15 százalékos csökkenéséhez is vezethet - hívta fel a figyelmet újra Kovács Levente. Ez pedig a hitel/betét mutatóra is érzékenyen hat majd, amely 160 százalékról napjainkra 120 százalékra csökkent.

Ezze a mutatóval kapcsolatban a szakember kifejtette, hogy a betéti oldal idén stagnál - az év elején komoly pénzek mentek ki, s ezt - hiába emelkedik a megtakarítási hajlandóság -, nem lehet ellensúlyozni. Emellett a bankokat érzékenyen érinti, hogy az állam az állampapírokkal nagyon komoly versenyhelyzetet teremtett a piacon. Miután jelenleg a megtakarítási torta nem növekszik, s mivel ezúttal nem lehet olcsó forrásokat találni a külső piacokon, a mostani versenyhelyzet érzékenyebben érinti a bankokat.

A  tulajdonosi forráskivonás természetes lépés: egyrészt a felszabaduló likviditásnak keresnek más helyet az anyabankok, másrészt a bizonytalanság és a szektor itthoni nyereségessége sem indokolja a túlzott itteni szerepvállalást - a már említett tőkeszükséglet biztosítása ugyanakkor nem lehet kérdés. Amennyiben ugyanakkor a tendenciák fennmaradnak, az hitelszűkéhez vezet, amely - a beruházási hiteligény minimális szinten beragadása okán  - a forgóeszköz-hiteleknél okozhat gondot. E tekintetben a bankok eddig is komoly támogatói voltak a vállalkozásoknak - a folyamatos működést biztosító hitelfajtából idén az első háromnegyed évben 2000 milliárd forintnyit újítottak meg a pénzintézetek.

A forintban nyújtott beruházási hitelek iránti kereslet csökkenését az okozza, hogy a kétszámjegyű kamatokat a vállalatok a jelen gazdasági helyzetben a nyereségességi szintjükből képtelenek kigazdálkodni - hívta fel a figyelmet a főtitkár. A Bankszövetség februárban letette a decemberi megállapodás részeként azokat a javaslatait, amelyek a vállalati hitelezés fellendítésére adtak javaslatokat, hogy mely ágazatokhoz, hitelcélokhoz lehetne preferált konstrukciókat kidolgozni a gazdaság fellendítése érdekében. Erre a javaslatra semmilyen válasz nem érkezett eddig - hívta fel a figyelmet a főtitkár megerősítve a Napi Gazdaság mai számában megjelent információkat.

A Bankszövetség nem pusztán a hitelezés visszaesésével, hanem annak gazdasági hatásaival is számol, ezért úgy gondolják egy százalékos vállalati hitelvolumen-visszaesés nem az MNB által jelzett 0,2, hanem 0,5 százalékos GDP-visszaesést okozhat. Ehhez hozzájárulnak még a betéti oldali változások. A fogoly-dilemma a piac nagysága miatt nem működik a magyar bankrendszerben - vélekedett a főtitkár.  Az intézkedések tervszinten képesek hozni a várt bevételt, ám gyakorlati szinten ezek az intézkedések sokkal komolyabb ellentétes gazdasági hatást váltanak majd ki a Bankszövetség szakértői szerint.

A tranzakciós illeték részleteivel kapcsolatban Kovács Levente elmondta, híreik szerint marad a 6 ezer forintos felső érték.

 

Kiadványokkal ünnepel a bankrendszer

A 25 éves kétszintű bankrendszert - az eltolt konferencia mellett - két kiadvánnyal köszöntötte a Magyar Bankszövetség. Az első egy tanulmánykötet, amely az elmúlt évek eseményeit és az aktualitásokat foglalja össze. A mások pedig egy mintegy 830 címszóból álló fogalomtár, amely Kovács Levente szerint ugyan nem teljes, de viszonylag teljeskörű áttekintést ad.