Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A KSH statisztikája szerint 38 ezer élelmiszerbolt működik jelenleg Magyarországon, közülük szélesebb választékkal az úgynevezett élelmiszer vegyes néven futók rendelkeznek, számuk 19 ezer felett mozog. Átlagos alapterületük 198 négyzetméter. Az élelmiszer szakboltok száma közelíti 19 ezret, ezek jellemzően kisebb boltok.

A zászlós szabállyal érintett húsboltok száma 3155, átlagos alapterületük 53 négyzetméter, a zöldség-gyümölcsösök száma 4680 volt 2019 végén, 34 négyzetméter alapterülettel - ismerteti a blokkk.com.

Feliratok a húsboltban

Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló agrárminisztériumi rendelet (36/2014. számú FM rendelet) előírja, mi az, amiről a vásárlót a boltban tájékoztatni kell, vagy a termék csomagolásán, vagy valamilyen módon kiírva. A rendelet már 2019. január 15. óta kötelezi a hentespultban kínált (tehát nem előrecsomagolt) sertéshús esetében a származási ország vagy eredete helyének feltüntetését. Ez most annyiban változik 2020. július 15-től, hogy a termékkör kibővül a juh-, kecske- és baromfihússal. Így ezt feliratozással minden boltban, kicsiben és nagyban is meg kell tenni.

A rendelet még a betűnagyságot is előírja, de azt is, hogy a szöveges információt sötét színnel, világos háttéren kell feltüntetni. Tehát például egy sötét táblára fehér krétával kiírni már nem szabályos - jegyzi meg cikkében a blokkk.com.

Zászlók a húsboltban

A 200 négyzetmétert meghaladó bruttó alapterületű bolt esetében a származási ország zászlóját is fel kell tüntetni, meghatározott méretben. (A származási országként vagy a származási helyet, vagy az állattartás és a vágás helyét kell feltüntetni.) Tehát bármilyen országból jött a hús, a származási ország nemzeti színű zászlaját ki kell rakni. Ez nyilván a kisebb húsboltok, szakboltok zömét nem érinti, a nagyobb élelmiszer-áruházak közül értelemszerűen azt, ahol van hentespult.

Más a zászlós rend a zöldségeseknél

A boltban válogatható vagy kérhető (nem előrecsomagolt) gyümölcs és zöldség esetében július 15-től - a húsfélékhez hasonlóan - fel kell tüntetni a származási országot, annak nevét kiírva. Ebben nincs kivétel, tehát a piacokon - a termelői piacokon is - ki kell ezt írni.

A húsféleségektől eltérően ugyanakkor alapterülettől függetlenül minden zöldség-gyümölcsboltban és a piacokon is kell zászló (a zászlózás esetében viszont már kivétel a termelői piac). A másik lényeges eltérés, hogy csak a magyar termékek esetében kell a zászlós jelölés, a banán vagy bármilyen más határokon túlról érkezett zöldség-gyümölcs esetében már nem - írta a szakportál.