Tovább nőhet a feszültség a növényvédő szerek használatának korlátozásáról folytatott vitában az Európai Unió javaslattevői, a tagállamok és a gazdák képviseletei között. Sőt, az Európai Parlament kiszivárgott legfrissebb javaslata a zöld szervezetek nyomásgyakorlása mellett tovább élezheti az ellentéteket.

Miért vitatkozik Európa a növényvédő szerek használatáról?

Az Európai Bizottság tavaly nyáron terjesztette elő a növényvédő szerek felhasználásának korlátozására vonatkozó javaslatát. Brüsszel terve, hogy a vegyszerhasználatot jelentősen korlátozza, és 2030-ra a 2015 és 2017 közötti felhasználáshoz képest 50 százalékkal csökkentse a növényvédő szeres védekezést az Európai Unió egész területére kötelező irányelvvel.

Az európai termelőket tömörítő érdekképviseletek és a gazdák többsége elutasítja a bizottsági javaslatot, mivel úgy látják, hogy a növényvédők szerek használatának drasztikus korlátozására irányuló tervek átgondolatlanok, ráadásul nem áll rendelkezésre a kártevők ellen megfelelő alternatív védekezési módszer.

A természetvédők és a radikális zöld szervezetek ezzel szemben a vegyszerek használatának jelentősebb, sőt, akár teljes tilalmát várják. Az utóbbi években több kampányt is indítottak, amelyekben arról akarják meggyőzni az európai fogyasztókat, hogy a növényvédő szerek hatására alakul ki a legtöbb emésztőrendszeri krónikus betegség, valamint a méhek pusztulását is a peszticidek számlájára írják.

A végső döntést meghozó tagállamok egyelőre kivárnak. A legutóbbi, tavaly december elején lezajlott uniós agrárminiszteri csúcson

az államok agrárminiszterei arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy készítsen átfogó hatásvizsgálatot arról, milyen következményekkel járna a jelentős növényvédő szer-korlátozás.

Miközben Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos támogatta a hatásvizsgálatra vonatkozó tagállami kérést, az Európai Parlament keményen bírálta az agrárminisztereket, a hatásvizsgálatot időhúzásnak nevezte, miközben a zöldpárti képviselők az agrárlobbi tagállami befolyását emlegették.

A tagállamok azt is kifogásolták, hogy az átállásra nem adna plusz forrást az EU, hanem a Közös Agrárpolitika már elfogadott keretéből kellene támogatni a termelőket az új növényvédelmi rendszerek kialakításában. Ez az agrárminiszterek szerint egyszerűen képtelenség.

Emeli a tétet az Európai Parlament

Noha az 50 százalékos növényvédő-használat korlátozásáról is heves vita folyik,

az Európai Parlament egy február 6-án dokumentumára hivatkozva az Euractiv arról ír, hogy a parlament már 80 százalékos korlátozást szeretne elérni a leginkább károsnak ítélt szerekre.

A dokumentum szerint a referenciaidőszakot is átírná az EP: az eredeti javaslatban a 2015-2017-es időszak átlagához mérten kellene csökkenteni a peszticidhasználatot, míg az új javaslat már a 2018-2020-as időszakot venné alapul. Mivel az európai mezőgazdaságban évről évre csökken a vegyszerek felhasználása, így a jelentősebb csökkentést alacsonyabb bázis figyelembevételével kellene végrehajtani.

A szakértők és a gazdák életszerűtlennek tartják a javaslatot

Az európai termelők szerint nem lehet végrehajtani a Brüsszel által tervezett felhasználás-csökkentést. Ráadásul a javaslat bírálói szerint az EU nem veszi figyelembe a tagállami sajátosságokat és az eddig elért eredményeket, vagyis azt, hogy egy adott ország milyen mértékű csökkentést hajtott végre az elmúlt években.

A korábban megjelent uniós hatásvizsgálatok ugyanakkor rendre rámutatnak, hogy egy ilyen horderejű kötelezettség ennyire rövid idő alatt veszélybe sodorná az élelmiszer-ellátás biztonságát, és hozamcsökkenést eredményezne a legtöbb szántóföldi és kertészeti növénynél. Ennek oka, hogy sok növényvédő szernek jelenleg nincsen alternatívája.

A szántóföldeken és a kertészetekben a vegyszeres védekezést a legtöbb esetben a rágcsálók, a gyomnövények, valamint a gombás fertőzések elterjedésének megakadályozására alkalmazzák. A vonatkozó 2009-es uniós irányelv szigorúan szabályozza a felhasználást, Európában van érvényben már most is a világ egyik legszigorúbb növény-egészségügyi rendszere.

A rágcsálók és a gombák elterjedését komoly biológiai növényvédelmi rendszerekkel lehetne megfékezni. A költséges beruházások egyelőre kétesélyesek. A szakértők szerint komoly kutatásokra lenne szükség annak érdekében, hogy a növényvédők használatát tovább lehessen korlátozni úgy, hogy közben ne szenvedjenek el a termelők jelentős veszteségeket.

A növényvédő szerek mennyisége jelentősen korlátozható a precíziós technológiák alkalmazásával
A növényvédő szerek mennyisége jelentősen korlátozható a precíziós technológiák alkalmazásával

Nemcsak a jövő növényvédelmi technológiáinak kutatásai hiányoznak, de munkaerő sincs, a mezőgazdaság évek óta súlyos hiánnyal küzd. Emiatt a gyomirtók kivezetése sem oldható meg, mivel a gyomláláshoz élő munkaerőre lenne szükség.

A tagállamok nem zárkóznak el

Magyarország mellett a legtöbb uniós tagállam egyetért azzal, hogy felelős és átgondolt döntést kell hozni a növényvédők korlátozásáról, és tárgyalási alapnak tekintenek egy friss és átfogó hatásvizsgálatot.

A tagállamok kompromisszumos megoldásra törekednek, ami nem sodorja veszélybe az uniós élelmiszer-ellátást.

A francia gazdák az utcán hallatták a hangjukat

Szinte az összes tagállamban szkeptikusan fogadták a gazdák azokat az uniós elképzeléseket, amelyek szerint a peszticidek felhasználását jelentősen nem lehet korlátozni úgy, hogy ne szenvedjenek el a termelők komoly veszteségeket.

Ráadásul a harmadik országokból érkező élelmiszerekkel szemben további versenyhátrányba kerülhetnek az európai gazdák, mivel továbbra sincs arra vonatkozó brüsszeli szándék, hogy az importra is kiterjessze a szigorú európai növényvédelmi és állatjóléti elvárásokat.

A francia gazdák traktorokkal és Emmanuel Macron francia államfőt bíráló transzparensekkel vonultak az utcára szerdán

– számolt be a távirati iroda. A termelők elsősorban nem az uniós tervek ellen emelték fel a hangjukat, hanem azért, mert az Európai Bíróság ítéletében végleg megtiltotta a cukorrépa-termesztésben elterjedt vegyszerek használatát. Korábban ezeket már betiltották, de a francia cukorrépaágazat az Európai Bírósághoz fordult. Az érintett vegyszereket így átmenetileg tovább használhatták a termelők, egészen a napokban meghozott jogerős ítéletig.

A francia gazdák heves reakciója is mutatja, hogy mekkora bizonytalanságot okoznak az uniós tervek. Ráadásul a gazdák nagyjából magukra maradtak, mivel a lakosság is a kevesebb vegyszerhasználat pártján áll, noha sokan valójában nincsenek tisztában sem a szerek hatásaival, sem azok megvonásának következményeivel.

A francia gazdák megmozdulásával egy időben a legbefolyásosabb német kertészeti szövetség, a Zentralverband Gartenban, vagyis a zöldség-gyümölcs- és dísznövényágazat szereplőit tömörítő érdekképviselet a német törvényhozásban gyakorolt nyomást a kormánykoalícióra. Álláspontjuk szerint

a tervezett korlátozásokat lehetetlen végrehajtani és hiányolták az integrált alternatív növényvédelmi rendszerek kiépítésére tett javaslatokat.

A termelők szerint ebben a formában vállalhatatlanok az uniós tervek.

Hosszas vita várható

Nehéz tárgyalások előtt áll a közösség, mivel az uniós csúcsszervezetek elkötelezettek a mielőbbi korlátozó intézkedések elfogadása mellett. Az Európai Parlament legfrissebb, kiszivárgott javaslata várhatóan nem lesz elfogadva ebben a formában, de kérdéses az is, hogy az uniós hatásvizsgálat befolyásol-e bármit. Várhatóan a parlamenti és bizottsági javaslattevők az ambiciózus célok mellett akkor is kiállnak, ha ezzel csökken az európai mezőgazdaság kibocsátása.

A tagállamok többsége kompromisszumos megoldásra törekszik majd a tárgyalások során. Az eddigi tapasztalatok ugyanakkor arra engednek következtetni, hogy az országok végül a gazdák számára kedvezőbb javaslatot fogadják el végső irányelvként.