Az illegális kábítószerek ára megugrott Afganisztánban azóta, hogy az amerikai hadsereg 2021. augusztusi kivonulása után hatalomra került tálibok idén áprilisban betiltották a drogkereskedelmet az országban – írja a Financial Times a döntés ellentmondásos utóéletét bemutató cikkében. Afganisztán a legnagyobb narkotikumexportőr ország a világon, mert a mélyszegénységben élő vidékieknek nincs más megélhetési lehetőségük, mint ezek alapanyagainak termesztése.

Az ópium ára több mint 50 százalékkal nőtt a tiltás óta, miközben a metamfetamin is drágult – idézi a brit üzleti lap a brit Alcis adatait, amely műholdas felderítést végez ez ügyben civil szervezetek és kormányok megrendelésre. A tilalom előtt az amerikai irányítás alatt lévő országban a szigorú hatósági fellépések ellenére 20 éven át virágzott a kábítószer-előállítás.

Az USA-val és az akkori kabuli rendszerrel együttműködő hadurak és az ellenük, illetve az amerikai hadsereg ellen lázadó tálibok egyaránt levették a sápjukat a drogok csempészéséből származó bevételekből. Az ország a világ legnagyobb ópium- és heroin-előállítója, és miután megterem a meth alapanyaga, a csikófark (efedra) is, ebből is egyre többet állítanak elő az elmúlt években.

Nem eszik olyan forrón…

Az elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a tálibok nem tartják be szigorúan saját szabályukat, így az árakat az hajthatja felfelé, hogy fennáll a lehetősége, hogy meggondolják magukat és a tőlük megszokott kíméletlenséggel lecsapnak a farmerekre. Az Alcis műholdfelvételein az látszik, hogy a hatóságok felszámoltak néhány drogelőállító laboratóriumot és piacot, ami hozzájárult az árak emelkedéséhez.

Ugyanakkor a mákültetési szezon kezdetéig nem derült ki, hogy a helyi tálib parancsnokok milyen szigorral akarják alkalmazni a korlátozást, illetve hogy egyáltalán képesek-e megfékezni kiterjedt narkotikumüzletet. Szakértők szerint ezen egyszerre múlhat a tálib rezsim stabilitása és a világ drogutánpótlásának alakulása.

Jobb szemet hunyni

A rezsim ugyanis jobban jár azzal, ha szemet huny a narkotikumipar tevékenysége felett, mert a túlnyomóan agrárország farmerei nem tudják mással felváltani a kábítószerek alapanyagának termesztését. A keménykedéssel növelnék a belső elégedetlenségét azt követően, hogy az amerikai kivonulás után látványosan összeomlott Afganisztán gazdasága, kiterjedt munkanélküliséget és szegénységet hagyva maga után.

Az átlagemberek elvesztették a lehetőségüket, hogy építkezéseken keressenek munkát vagy beálljanak a hadseregbe, ezért ha a helyi tálib főnökök erőltetnék a drogkereskedelem tilalmát, akkor humanitárius válságot idéznének elő az azzal járó nagy társadalmi elégedetlenséggel együtt – mondja David Mansfeld, Afganisztán-szakértő. Ez nagyobb veszély rájuk nézve, mint hogy elszigetelődtek a nemzetközi közösségben.

Kiszámíthatatlan jövő

Ezzel együtt a szakértő úgy véli, hogy az áremelkedés világosan jelzi az eladók aggodalmát, hogy a hatóságok egyszer csak komolyan fogják venni a korlátozást. Eközben Romain Malejacq, a holland Radboud University professzora arra hívja fel a figyelmet, hogy a magasabb ár tevékenységük bővítésére ösztönzi a farmereket.

És eközben a piac is bővülni látszik. A vélhetően Afganisztánból származó metamfetamin megjelent olyan távoli piacokon is, mint Ausztrália. Mansfeld szerint biztosra vehető,hogy ezen a piacon az afganisztáni drog kiemelkedő szerepet játszik. Adva vannak az ültetvények, a raktárak a laborok és közvetve bizonyítják ezt a lefoglalások is.