Két éve nincs olyan makrogazdasági előadás, ahol nem merül fel a görög probléma - indította előadását Török Zoltán a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A pénzintézet várakozásai szerint együtt marad az euróövezet, de fel kell készülni a kilépésre és annak az országokra gyakorolt hatására is. A kilépés közvetlen kára nem lenne olyan nagy - véli Török -, a görögök kintlevősége 350 milliárd euró, ami az eurózóna gazdaságának "mindössze" négy százaléka. Ez pedig elviselhető, de figyelembe kell venni a közvetett hatásokat: nőnek a kockázatok, tehát drágul a finanszírozás, amit egy ördögi körnek nevezett a szakember: ha a spanyol állampapírok hozama megnő még egy százalékkal, akkor a befektetők akár ki is vonhatják a tőkét az országból, ami végzetes lehet Spanyolország és így az EU számára. Ennek a kezelése a jelenlegi eszközökkel már nem megoldható, így meg kell előzni ezt - mondta Török, aki hozzátette, hogy a jó hír az, hogy megvannak az eszközök a megelőzéshez, példaként a különböző európai bankmentő csomagokat említette.

A vasárnapi görög választás tehát sok mindenről dönthet, bár a két nagy párt a baloldali radikális Syriza és az Új Demokrácia is megtartaná az eurót. A különbség a hogyanban van Török szerint: az Új Demokrácia megtartaná a meglévő uniós-görög egyezségeket, míg a Syriza felrúgná ezeket. Az EU is elkerülné a kilépést, akár engedélyek árán is. De túl sokat nem lehet engedni, mert akkor más országok is segélyekért folyamodnának, aminek következményei beláthatatlanok lennének. Tehát politikai akarat nincs az eurózóna felbomlására, de eljuthatunk odáig - fogalmazott Török. Példaként említette, hogy görög betétesek már a pénzük felét kivették a bankokból, ha ez a folyamat nem áll le, akkor likviditási válság jöhet, így az Európai Központi Banknak pénzzel kell majd felpumpálnia a görög bankokat. Amennyiben ez nem valósul meg, akkor bankválság lesz az országban, ez pedig maga alá temetné a görög gazdaságot, ami felerősítené a társadalmi gondokat, végső soron pedig bevezetnék a drachmát.

QP | Quality Placement

Itthon lassabb lenne a kilábalás

Ennek piaci hatásai katasztrofálisak lennének: a forint valószínűleg megdöntené a 324-es eurócsúcsot, a magyar állampapír hozama pedig akár 12 százalékra is emelkedhetne. A kérdés, hogy ezek a hatások mikor konszolidálódnának. Török szerint Európában gyorsabban, itthon valószínűleg lassabban. Ebben segíthetne Magyarország számára az IMF mentőöv, hiszen ha ez megvan, akkor sokkal kisebbek és rövidebb ideig tartanának a negatív hatások, mivel a befektetők azt látnák, hogy igaz, hogy az ország nem tudja magát a piacról finanszírozni, de ott van mögötte egy szerződés, ami megteremti a forrásokat.

Ezzel kapcsolatban Török Zoltán kicsit pesszimista, mint mondta, lehet, hogy a vihar hamarabb érkezik meg, minthogy megkötnénk az IMF-el a megállapodást. A kormány jelenleg kivárásra játszik, megnézi mi történik Görögországban, mérlegeli az IMF-hitel a politikai költségét. Török szerint ez nem kockázatmentes stratégia; közgazdász szemmel nézve kellene a szerződés, de a politikai érdekek felülírhatják a gazdaságiakat - fogalmazott a szakember.