Dél-Koreában csatlakoztatták a hálózathoz az ország 25. kereskedelmi célú atomerőművét. A Shin Hanul-1-től azt várja az építtető, hogy óránként 700 ezer kWh energiát termelve segítse az ország energiaellátását és fejlődését. 

A NucNet a hivatalos kormányzati tájékoztatásból kiindulva azt írta, hogy az APR-1400-as, aminek termelését a Korea Hydro & Nuclear Power (KHNP) Szöultól 330 kilométerre június 9-én elindította, aznap reggel már az ország dél-keleti részének áramellátásában is részt vett. A Shin Hanul-1 ezzel kikerült az "atomerőmű építés alatt" kategóriából, igaz, még nem teljes értékű tagja a dél-koreai energiarendszernek.  

A KHNP azonban azt is közölte, hogy a tesztidőszakot előbb sikeresen kell abszolválnia a rendszernek, és ha minden problémamentesen alakul, akkor majd a nyár folyamán valóban képesek lesznek felhúzni a hálózatra az adott teljesítményt 1340 MW-ig.

A nukleáris technológia ugyanaz, amit a dél-koreai atomipar nem kevés probléma árán, de végül is sikeresen exportált az Egyesült Arab Emírségekbe - ahol a Barakah erőmű négy blokkjából kettő már termel, kettő még nem. De ugyanezt a modellt ajánlják Lengyelországnak is, ahol viszont kapásból hat reaktorblokkot építenének.

Nehéz szülés

Az EnergiaKlub évente frissített tanulmánya, mely a világban valóban, definíció szerint építés alatt álló atomerőműves projektjeit elemzi, május elején még azt írta Dél-Koreával kapcsolatban, hogy a Shin Hanul-1 próbaüzeme során márciusban olyan hibákat találtak, ami a blokk hálózatra kapcsolását és a kereskedelmi üzembe engedését szeptemberig vagy októberig kell késleltetni. Aztán a 2020 áprilisa óta valójában már készre jelentett atomerőmű - az új kormány ezirányú nyomását sem nélkülözve -, június 9-én kapcsolódott az országos hálózatra.

A Shin Hanul-1 (és -2) építkezés dél-koreai szemmel nézve hányattatott sorsú és szomorú: amikor 1983 és 2005 között megépült a hat Hanul-blokk, még úgy volt, hogy az ázsiai ország mindent feltesz az atomenergiára, és hamarosan akár 60 százalék felé tornássza fel az atom részarányát az energiamixében.
Ám mire az “új Hanul” – vagyis: Shin Hanul – blokkok építéséhez kezdtek, a világot már a Fukusimában történtek intették megfontolásra. Ráadásul ugyan Dél-Koreában a saját fejlesztésű technológia megbízhatóságába vetett hit ennél erősebb volt, 2013-ban, amikor korrupciós ügyek, szabálytalan építési megoldások alkalmazásár és korábban fel sem tételezett építői hanyagságra fény derült, az iparág behúzta a féket.

A Shin Hanul-3, és -4 ezt követően csupán tervrajz maradt. Az első és második blokk már megkezdett építésének megítélésén viszont az sem segített, hogy a beruházók nem tudták tartani a hatmilliárd dolláros költségkeretet, s az eredetileg 2017-re (a 2. blokkot 2018-ra) ígért befejezési határidő is egyre csak csúszott. Egészen mostanáig.

Úgy lesz, ha Yoon ígéri?

Az év elején Dél-Koreában kormány-, és irányváltás történt. Az új elnök, Yoon Suk-yeol leginkább abban különbözött riválisától, hogy míg Lee Jun-seok korábban arra kötelezte magát, hogy (az építés alatt álló atomerőművek befejezése után) nem épít több atomerőművet, ő világosan közölte: nincsenek aggályai a dél-koreai atomenergiával és az atomenergia-iparral kapcsolatban.

Nem is lehetett, hiszen fő támogatói között ott voltak a koreai atomipar mamutvállalatai (Bosung Power, Kepco); s így az sem meglepő, hogy Yoon elnök hangzatos ígéreteket is tett ebben az irányban. Például, hogy 2030-ra az ország energiamixében eléri a 30 százalékos arányt a nukleáris energia. Alig egy évtizeddel korábban még 60 százalék volt a cél, ráadásul ez a mostani 30 akkor is elérhető, ha csupán a már építés alatt álló három blokk elkészül. De ha nagyon muszáj, a Yoon a mandátuma alatt lejáró működési engedélyű atomerőművek (Kori-2, -3, -4, Hanbit-1) üzemidő-hosszabbítása is segítheti a statisztikát.

Yoon fogadkozott, de a Shin Hanul-3 és -4 projekt újraélesztésére (amivel kapcsolatban a legutóbbi hír az, hogy úgy tervezik, 2025-ben elkezdik az építést – ami arra utal, hogy az egész projekt előkészítést elölről kezdenék), illetve: a kis moduláris erőművek (SMR) fejlesztésére vonatkozó ígéretekből egyelőre nem látszanak konkrétumok. Az is megvalósításra vár, hogy Dél-Korea az arab világ után további atomerőmű-exportot hajtson végre, ahogyan azt az elnök a kampányidőszakban ígérte, és néhány napja a Bloombergnek is megismételte: 2030-ig legalább 10 blokknyit.

Dél-Korea energiamixében 2021-ben 27 százalékot ért el a nukleáris energia tortaszelete (a széné 39 százalék!). A most befejezett nukleáris erőműprojekttel együtt az országban már több mint 24 GW beépített kapacitás dolgozik. A 25 működő reaktor mellett a jelenleg építés alatt álló három - ha befejeződik -, további, mintegy 4 GW termelőkapacitást jelent a rendszernek. Azt is érdemes azonban hosszabb távon betervezni, hogy a jelenlegi energetikai forgatókönyv szerint Dél-Koreában a már évekkel ezelőtt leállított két reaktor (Kori-1, Wolsong-1) mellett 2038-ig tíz továbbit kell majd végleg lekapcsolni.