Sosem felejtem el a kanadai Sherbrooke-ot, ahol két évtizede éltem egy rövid ideig. A szállásadóm, akit, mint a 150 ezres, angol-francia-multikulti közösség egyetlen magyarját mindenki csak Bela the Barbarian/Béla le Barbare néven ismert a kanadai városban (pedig vélhetően a legjobb szerszámkészítő volt, de biztosan a legműveltebb egész Quebeckben), gyakran tartott nagy létszámú baráti partikat. Ráadásul ezeken a partikon rendre kihúzta a gyufát.

Mindig ugyanaz történt: a tivornyába hajló evés-ivások egy pontján Bélának mindenről a magyarok jutottak az eszébe, amit fennhangon mindenkinek a tudomására is hozott. Nem volt olyan mesélt sztori, gondolatmenet vagy beszélgetés, amit ne tromfolt volna azzal, hogy „ő is magyar volt” vagy „ezt is a magyaroknak köszönheti a világ”. Nem csak a trafó, a gyufa, a toll, a villany mozdony, a karburátor vagy. Bartók, Korda, Curtis és Czukor került elő, és az olyan híres történelmi fényképek, mint Berlin szovjet bevétele 1945-ben, Guevara híres portréja is csak bevezető volt, mert a világban minden apró fogódzót megtalált és kiemelt, amiben a magyar zsenialitást felmutathatta. Egészen a montreal-i magyar hentesnél kapható csabai kolbászig.

Amikor a napokban a Bloombergen megjelent, hogy bizonyos Mr. Horvath, Ausztráliából képes lehet a felfedezésével akár a sarkából is kiforgatni a világot, Béla jutott az eszembe.

Hevített hidrogén

Egy kis ausztrál kutatólaboratórium állítása szerint kidolgozott és szabadalmaztatott egy olyan technológiát, amely a működtetése során, katalizátorok segítségével a hidrogént és az oxigént 700 Celsius-fokos gőzzé alakítja át, amit – így a felfedezők – lehetne akár erőművek turbináján keresztül többletenergiaként is hasznosítani. 

Modellünk hidrogénből származó hővel működik, gyorsan bevethető, és minden eddiginél sokkal okosabb vele dolgozni

 – mondta a lapnak Andrew Horváth, a Sydneytől alig 70 kilométerre lévő Berkeley Valebe bejegyzet Star Scientific Ltd. elnöke. A Bloomberg a demonstrációs katalizáló eszközt leginkább egy francia kávépréshez hasonlítja, de ha a technológia skálázható, akár még igaz is lehet, hogy a kivonásra ítélt szénerőművek gőzturbina egységeit újra lehetne hasznosítani – lényegében azzal, hogy a szén helyére a zöldhidrogén lép. 

A technológiai megoldás eddig azért volt érdekes az emberek számára, mert a Star Scientific rendszere különbözik az eddig megismert, a hidrogénből kinyerhető energiatermelési módoktól, mint amilyen például az üzemanyagcellás megoldás – mondta Horváth a The National Newsnak. Most viszont ez azzal fokozható tovább, hogy a megoldás nem kíván teljesen új infrastruktúrát. Installálható a meglévő, fosszilis tüzelőanyag-rendszerekbe, így az külön is előnyös és költséghatékony lehet az éppen zajló energetikai rendszerváltás idején. A kutatócég vezetője szerint a szóban forgó turbinák többsége műszakilag még több évtizedig működtethető volna, így kár lenne csak úgy, kidobni azokat azért, mert a szénégetés befejeződik.

A Bloomberg ugyan hidrogén startupként hivatkozik Horváth cégére, de az ausztrál központon kívül a cégnek irodái működnek Zürichben, Szingapúrban és San Franciscóban is. A Star Scientific egyáltalán nem az a tipikus kezdő vállalkozás, a startupsága legfeljebb az úttörő, kísérletező működési profilból volna levezethető. S noha a cég abban az értelemben, hogy nem nagy multis háttérrel vagy kormányzati támogatásokkal, hanem saját tempóban és kis méretű magánintézményként dolgozik, talán szintén beférhetne a nevezett pionír kategóriába, de a vállalkozás már ezen a néven is több mint 20 éve működik.

... was born in Hungary

Andrew Horvath második generációs bevándorló Ausztráliában. Édesapja, Horváth István 1929-ben Magyarországon született, és a Budapesti Egyetemen tanult repüléstechnikát. A második világháború vége azonban már Ausztriában érte, ahonnan levelezőn, a British Institute of Engineering Technologyban folytatta a tanulmányait. 1956-ban csatlakozott a sugárhajtású vadászgépek fejlesztésével is foglalkozó De Havilland Aircraft Corporationhöz, ahol viszont gyorsan a fizika és az energia felé fordult. Az 1970-es években saját tervezőirodája és több felfedezése, találmánya is volt, miközben különböző megrendelésekre műszaki berendezéseket is gyártott.A Horvath Energy Australia (HEA) nevű cégét egy leolvasókártyás beléptetőrendszer szabadalmáért kapott pénzből alapította 1978-ban. Így találkozott a korábban a Manhattan Projekten is dolgozó ausztrál professzorral, Sir Ernest Tittertonnal, akivel a harwelli atomkutató intézetben elkészítették az első, normál hőmérsékleten végbemenő ún. müonkatalizált fúziós egység prototípusát. Innen már csak két lépés elérni a Star Scientificig, melynek elődjét 1998-ban, Star Energy néven alapították. A cég útja a fúziós energia kutatásán át vezetett a hidrogénhez. Utóbbi váltás azonban nem friss: Stephen Horváth már 1979-ben bemutatott egy hidrogénhajtású demo-autót, amely azonban mint több más ötlete, végül nem vált termékké.Kisebbik fia, Andrew e kutatások és felfedezések közt nőtt fel, így nem meglepő módon e területen folytatja apja munkásságát, s így végül a Star Scientific Global elnöke lett. A cég Sydney közelében található főhadiszállásán kívül, leányvállalatai revén Európában és az Egyesült Államokban is működik.

A Star Scientific indításának célja az volt, hogy kereskedelmi forgalomba hozható termékké formálja Stephen Horvath magfúziós munkájának gyümölcsét. A müonok munkára fogásához használt hidrogénnel aztán a kutatók váratlan felfedezése módosított a célkeresztbe fogott területen, és a hidrogén égetés nélküli hővé alakítását HERO (Hydrogen Energy Release Optimiser, vagyis: hidrogénenergia-kibocsátás optimalizáló) néven szabadalmaztatott eljárás került a fókuszba.

Évek óta tökéletesítik

A HERO valójában már a Bloomberg-cikk előtt sem volt teljesen ismeretlen tudományos közegben, legfeljebb a most elkészített prototípus az, amire a gazdasági lap rácsodálkozott. Andrew Horvath tavaly júniusban már beszélt a felfedezésről; a Sydneyben rendezett Smart Energy Council konferencián, innen tudható, hogy valójában minden a tudományos véletlen műve, mivel a cég két vezető tudósa – Steve Heaton és Sam Kirk – az egyik tesztegységben egy anomáliába futott bele, amiről aztán kiderült, hogy mindent megváltoztat.

A katalizátor, amely a hidrogént és az oxigént azonnali ipari hővé alakítja, azért nagy találmány a cég elnöke szerint, mert a folyamat során nincs égés, ám a rendszer a nap 24 órájában, az év 365 napján folyamatosan képes a munkavégzésre. Ráadásul az eddig elvégzett modellezések alapján úgy tűnik, hogy könnyen méretezhető és bővíthető is.

Az azonban még a jövő, hogy egy ilyen technológiával felszerelten akár egy ipari üzem leválhasson a villamosenergia-hálózatról és önállóan biztosítsa az energiaellátását. Andrew Horváth tavaly ezt úgy úgy képzelte el,  hogy a prototípus megépítése és tesztelése után három évre biztosan szükség lesz, míg az első, lakossági méretű megoldásokat megépítik és leszerződhetnek az első kereskedelmi ügyfelekkel is.

Nem kell sietni

„Szilárdan hiszünk abban, hogy a hidrogén – és ez alatt a zöldhidrogént értem – olyan mélyreható ipari forradalomhoz fog vezetni, mint amilyet a szén és az olaj felfedezése idézett elő. Emellett hisszük, hogy a HERO épp olyan lesz a hirdogén számára, mint a gőzgépnek a szén” – mondta tavaly nyáron, a már említett Smart Energy konferencián Andrew Horvath. Aki amellett érvelt, hogy Ausztráliának e hidrogénforradalom élére kell állnia, mert „ha fenntartható energetikai szuperhatalommá akarunk válni, akkor nagyságrendekkel többet, és sokkal jobban el kell gondolkodnunk a zöldhidrogén előállításán és alkalmazásán”.

Ebben a mondásban azonban az is benne van, hogy a HERO sikere előtt egyengetett útnak jelenleg van egy nagy bökkenője. Egy olyan, amire a Berkeley Vale-i kis kutatóintézetnek nincs igazán ráhatása. Ez pedig a hidrogénellátás kérdése.

A kísérletezés során eddig a Star Scientificnél mindig kékhidrogént, azaz földgázból előállított hidrogént használtak. Ennek az előállítása jelentős környezetkárosító hatással jár (mivel így nagymennyiségű szén-dioxidot is termelnek a hidrogéngyártás során), ám a kutatómunkához csak ez bizonyult biztosan elérhető forrásnak. A HERO azonban „bármilyen színű” hidrogént használni tud, így a cégnél a fejlesztési irányt a zöldhidrogénre teszik át. A klímabarát címkéért is, de azért is, mert valószínű, hogy a zöldhidrogén termelésben várható, drámai mértékű térnyerés lehet az, ami a Star Scientific ötletét a kereskedelmi megvalósításokba és a sikerbe katapultálhatja.

Így a termékesítési megoldásokon dolgozó cég számára az jó hír, hogy Ausztrália a következő években testet öltő, gigantikus méretű zöldhidrogén beruházásokat indított el; a Rystad Energy adatai szerint mintegy 95 GW elektrolizáló projekt már zajlik az országban, amivel a globális projektek negyedét mondhatja magáénak.

Díjak - és egy kis keserűség

A HERO májusban elnyerte South by Southwest „new economy” innovációs díját, de nem ez az első elismerése. Tavaly májusban, Rotterdamban a World Hydrogen Awardon választották a legjobbnak a zöldhidrogén projektek kategóriájában. Akkor Mr. Horvath így mutatta be, miről is van szó:

Addig is, míg a zöldhidrogén gyártás ipari méretűvé, az ellátás pedig hétköznapi általánosságúvá válik, a Star Scientificnél tovább fejlesztik a HERO-ra építhető technológiát. 

Azt, hogy végül megváltoztatja-e majd a világot a HERO, jelenleg nem tudni. Ám ha a kanadai Sherbrooke-ban, a következő partin Béla mesélni kezdené a barátainak Mr. Horvath történetét, a legújabb, magyarokról szóló sztorija egy picit sántítana.

Amikor tavaly júniusban Andrew Horvathot a londoni székhelyű Fenntartható Energia Tanács nyolc tagú hidrogénügyi tanácsadó testületének vezetőjévé választották, valójában nem kerültek szóba a magyarországi felmenők. A cégvezető ugyanis azzal kezdte a nyilatkozatát, hogy

Én vagyok itt az egyetlen ausztrál!