A brit jegybank monetáris tanácsa a kamatdöntés csütörtöki bejelentésével egy időben ismertetett, felülvizsgált előrejelzésében közölte, hogy az infláció 11 százalék feletti tetőzésével számol az idén – jelentette az MTI.

A brit kormány által a Bank of England számára előírt éves inflációs cél 2 százalék.

A kilenctagú monetáris tanács - csakúgy, mint a legutóbbi kamatdöntő ülésen - 6-3 arányban voksolt a 25 bázispontos emelésre. Három tanácstag ezúttal is arra szavazott, hogy az alapkamat 50 bázisponttal emelkedjen.

A Bank of England - az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja - december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát az addigi 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről.

A csütörtökön bejelentett ötödik kamatemeléssel a brit jegybanki alapkamat 2009 januárja, a globális pénzügyi válság időszaka óta először jár ismét 1,00 százalék felett.

A szigorítási ciklus fő hajtóereje az évtizedek óta nem tapasztalt ütemű infláció.

A brit statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint a tizenkét havi brit fogyasztói árindex (CPI) áprilisban 9 százalékos volt a márciusi 7 százalék után.

Az áprilisi tizenkét havi inflációs ütem a legmagasabb volt azóta, hogy az éves nagy-britanniai infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött. A modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján azonban legutóbb 1982-ben - vagyis éppen negyven éve - volt az áprilisinál gyorsabb az éves brit infláció.

A Bank of England monetáris tanácsa a kamatdöntés csütörtöki bejelentéséhez fűzött indoklásában az inflációs ütem még további gyorsulását valószínűsítette, közölve: azzal számol, hogy a tizenkét havi infláció a következő néhány hónapban 9 százalék fölé gyorsul, és októberben valamivel meghaladja a 11 százalékot, mindenekelőtt a háztartási energiaárak várható emelkedése miatt.

A Bank of England ellenállt a kísértésnek, hogy kövesse a Fed-et és más globális központi bankokat az  agresszívebb szigorításban – kommentálta a kamatdöntést James Smith, az ING elemzője. Valójában a szerdai Federal Reserve-ülés utáni spekulációk ellenére a szavazatok megoszlása pontosan ugyanaz volt, mint májusban: kilenc bizottsági tagból hárman az agresszívabb, 50 bázispontos emelést részesítették előnyben.

De bár a héjáknak nem sikerült megnyerniük a bizottság többi tagját, sikerült egy érezhetően szigorúbb politikai nyilatkozatot megfogalmazniuk. A nyilatkozat arról szól, hogy az Egyesült Királyságban a maginfláció magasabb, mint az Egyesült Államokban és Európában, és ami még fontosabb, jelzi, hogy határozottan lépni fog, ha a költségnyomás tartósabbá válik.