A szárazföld és az óceán legtávolabbi helyein, az élelmiszerekben és a belélegzett levegőben is jelen vannak a mikroműanyagok, így egyre komolyabb problémát jelentenek. Arról azonban a Conversation amerikai lap kutatása szerint arról kevés szó esik, hogyan viselkednek a levegőben szálló mikroműanyagok a légkörben, és hozzájárulnak-e a Föld éghajlatának felmelegedéséhez vagy lehűléséhez. 

A szakértők szerint míg más típusú levegőben lévő részecskék, mint például a por, a tengeri permet és a korom, szórják vagy elnyelik a napfényt, így pedig hűtik vagy melegítik az éghajlati rendszert, addig a mikroműanyagok mindkettőre képesek. Ráadásul egyre nagyobb hatásuk lesz, mivel szinte mindenhol megtalálták már őket: többek között a sarkvidéki hóban, természetvédelmi területeken.

Kapcsolódó

3,5 kilométer magasban is

A levegőben szálló mikroműanyagok legmagasabb koncentrációját egyébként a londoni és pekingi városi mintavételi helyeken mérték. Azt egyelőre nem tudják, hogy a mikroműanyagok milyen messze jutnak el a légkörben, de egy tanulmány 3,5 kilométeres magasságban kimutatta azokat. 

Jelenleg a mikroműanyagok koncentrációja a légkörben alacsony, és egyelőre csekély befolyásuk van a klímára, de mivel a számítások szerint a műanyaghulladékok mennyisége megduplázódhat a következő évtizedekben, a mikroműanyagok is nagyobb hatással lehetnek a Föld éghajlati rendszerére, ha nem tesznek lépéseket a műanyagszennyezés kezelésére.

Apró diszkógömbök

A kutatók arra számítottak, hogy a levegőben szálló mikroműanyagok a többi aeroszolhoz hasonlóan – a korom kivételével - apró diszkógömbökként szétszórják majd a napfényt. Bár az eredmények szerint a levegőben szálló mikroműanyagok összességében ezt elég hatékonyan meg is teszik, ez pedig kedvező, mert hűsítő hatása van. Az már kevésbé jó hír, hogy képesek elnyelni a Föld által kibocsátott sugárzást is, ami azt jelenti, hogy nagyon kis mértékben ugyan, de hozzájárulnak az üvegházhatáshoz.

A mikroműanyagok éghajlatra gyakorolt hatása attól függően változik, hogy ezek a műanyagdarabkák hogyan oszlanak el a Föld légkörében. A tanulmány szerint egyelőre csekély a hatásuk a klímára és a hűtőhatás dominál, azonban ez a jövőben növekedni fog, és a levegőben szálló mikroműanyagok más típusú aeroszolokhoz hasonló hatást gyakorolnak majd az éghajlatra.

A szervezetben is ott vannak

Becslések szerint mára 5 milliárd tonnányi műanyaghulladék halmozódott fel, és ez a szám a következő három évtizedben megduplázódik. Így pedig a jövőben tovább növekedhet a levegőben szálló mikroműanyagok mennyisége is, illetve azoknak az éghajlatra gyakorolt hatása is. Az apró darabkák pedig nem csak a környezetre, de az emberi szervezetre is hatással vannak, hiszen benne van bizonyos ételekben, a levegőben és a vízben is. A szakemberek többek között a teában, sóban, algában, tejben, a tenger gyümölcseiben, de a sörben és a vízben is megtalálták őket. A mikroműanyagok egyértelműen bejutnak az emberi szervezetbe, de azt, hogy mennyire károsak, még nem igazán tudni.