Görögország energiaügyi minisztere szerint az európaiak jövőre a jelenleginél is többet, további 350 milliárd eurót fizetnek majd meg az áram és gázszálájukon, mivel az üzemanyag és az energia iránti globális kereslet az árak emelkedésével fenyeget - írta meg a Bloomberg.

Kostas Skrekas szerint uniós szintű új mechanizmus létrehozására volna szükség, amely segíthetne megvédeni a legkiszolgáltatottabb lakossági fogyasztókat és középvállalkozásokat ettől az áremelési hullámtól. Mindez a Bloomberg beszámolója szerint azon a brüsszeli találkozón hangzott el, amelyet a tagállamok környezetvédelmi miniszterei egyeztettek, s amely találkozón a magyar és a spanyol delegáltak "aggodalmuknak adtak hangot a szén-dioxid-kibocsátási piacok közelmúltbeli ingadozásai miatt". 

Görögország az év elején úgy becsülte, hogy az európaiak az idei télen 100 milliárd eurós árnövekedéssel szembesülnek majd.

Az áremelkedés okai között a földgáz globális szűkössége, az alacsony gázkészletek, az orosz-ukrán határon uralkodó katonai feszültséggel és a megújuló energia szűk keresztmetszetei szerepelnek, ez együtt "felelős" azér,t hogy az áramtól a szénig minden energiaforrás és energiahordozó megdrágult. (Az európai gázpiacon a határidős jegyzések idén mintegy hatszorosára nőttek - és ha ez nem lenne elég, a német és a francia energiafogyasztás éppen rekordmagasságra ugrott.) 

A legrosszabbkor jött

A lap szerint az európai energiaválság annyira megterheli a nemzeti költségvetéseket, hogy az EU egyik legnagyobb politikai kihívásává vált. Éppen akkor gerjeszti az inflációt is, amikor a kormányok az omicron vírus változatának terjedésével küzdenek.

A miniszteri találkozón a tagállamok számos javaslattal álltak elő, ezek között a villamosenergia-piac működésének újratervezésétől a szén-dioxid-kvóta kereskedelmének korlátozásáig számos variáció előkerült. Az Európai Bizottság azt hangsúlyozza, hogy az olcsóbb megújuló energiaforrásokra minél hamarabb át kell állni.