Az új francia parlament alsóházának képviselőit választják meg a következő két vasárnapon, június 12-én és 19-én. A jelöltek 50 százalék feletti eredménnyel azonnal a törvényhozásba kerülhetnek, a második fordulóba azok jutnak be, akik elsőre nem szereztek abszolút többséget.

Emmanuel Macron pártja, a Reneszánsz és szövetségesei 308 tagot tettek ki az előző parlamentből, és most is többségre számíthatnak. „A közvélemény-kutatások szerint Macronnak van nagyobb esélye. Ez az esély csökkent az utóbbi pár napban, de ennek ellenére is 300-340 mandátumot jeleztek előre Macronnak” – válaszolta dr. Szűcs Anita, a Corvinus Egyetem docense a Napi.hu kérdésére. Az Elabe közvélemény-kutató május 30. és június 1. között készült felmérésében azonban ez a becslés már csak 275-315 szék, az Ifop-Fiducial Group pedig 275-310 székkel számol Macronnak és 170-205 mandátummal a baloldalnak.

A radikális Jean-Luc Mélenchon szorosan a Macron – Le Pen páros mögött zárt az áprilisi elnökválasztáson közel 22 százalékos eredményével, és ami ennél is fontosabb:

a 18-34 év közöttieknél nyert, és a Párizst magában foglaló Ile-de-France régióban is ő volt a legnépszerűbb.

A magas részvétel tehát neki kedvezne, de a parlamenti választásokon a franciák egyre kevésbé szívesen vesznek részt: 2017-ben a választóknak alig 42 százaléka voksolt, ami eddig a legalacsonyabb részvételt jelentette.

Mélenchon a Szocialista Párttal, a Francia Kommunista Párttal, a zöldekkel és több kisebb párttal együtt alakított baloldali koalíciót, a NUPES-t, és célja, hogy miniszterelnökként ott tegyen keresztbe Macronnak, ahol csak tud.

„Mélenchon programja gazdasági szempontból sok kérdést felvet, például, hogy honnan venné a plusz forrásokat a minimálbér-emelésre. Franciaországban nagy mértékű osztogatás volt, és nem a választás miatt, hanem az orosz-ukrán háború gazdasági hatásának mérséklése miatt” – mondta Szűcs. A baloldali politikus tervei között szerepel, hogy 1400 euróra emeli a minimálbért, 60 évben határozza meg a nyugdíjkorhatárt, befagyasztja az alapvető élelmiszerek árát és „felszámolja a szegénységet”. A Zöldek pedig már a hatodik köztársaság alapításáról beszélnek, felszámolnák az elnöki rendszert, ami egybecseng Mélenchon terveivel. A koalíción belül azonban nem mindenben ilyen nagy az egyetértés: például Mélenchon pártja szerint a NATO ki akarja vetni magából Franciaországot, míg a szocialisták elkötelezettek a tagság mellett.

A parlamenti többséghez 289 szék szükséges, ez Macronnak kulcsfontosságú: ha nem sikerül megszereznie, az jelentősen csökkenti a mozgásterét a gyakorlatban. Ez történt a konzervatív Jacques Chirackal 1997-ben, amikor a baloldali koalíció 320 mandátumot szerzett és a szocialista Lionel Jospin lett a miniszterelnök: Chirac elnökként gyakorlatilag elveszítette az uralmat a parlament felett.

Súlyos vádak

Eközben civil szervezetek a „szégyen kormányának” nevezték a Macron-kabinetet miután két nő is szexuális erőszakkal vádolta az új szociális minisztert, Damien Abadot. Az egyik nő azt mondta, még 2010-ben egy üveg pezsgőt fogadott el Abadtól, majd elveszítette az eszméletét, és fehérneműben ébredt egy hotelszobában. A másik nő, Margaux elmondta: eleinte közös megegyezéssel feküdt le Abaddal, de a férfi végül olyat tett vele, amibe nem egyezett bele.

Abad tagadta a vádakat, és arra hivatkozott, hogy a mind a négy végtagját érintő veleszületett ízületi problémái miatt csak a partnere segítségével tud szexuális kapcsolatot létesíteni. De nem ő az első botrányos alak a Macron-kormányban: 2020 júliusában még tüntetés is szerveződött Gérald Darmanin belügyminiszter kinevezése miatt. Darmanint úgy nevezte ki Macron, hogy korábban nemi erőszakkal, szexuális zaklatással és hatalommal való visszaéléssel is megvádolták.

Zsebbel szavaznak

„Az utóbbi tíz-húsz évben kellemesen nőtt a vásárlóerő Franciaországban: a járvány alatt volt egy kis csökkenés, egy szakadék, amiből kimásztak” – mondta Szűcs. Az idei első negyedévben azonban a francia háztartások fogyasztása a várt 1,3 helyett 1,5 százalékkal esett vissza: kevesebbet költöttek új autókra és szállodai szobákra.

A francia statisztikai hivatal szerint az infláció 5,8 százalékos volt májusban, ami rekordot jelent: ez azért is lehet ijesztő Macronnak, mert eddig sikerült a többi EU-tagállamnál alacsonyabban tartania az inflációt. „Az utóbbi néhány napban azért csökkent Macron támogatottsága, mert a vártnál jobban nőtt az infláció, és ez begyűrűzött a háztartások költségeibe. Mindenki a zsebével szavaz. A háború kitörése után Macron 25 milliárd eurót különített el az energiaárak támogatására. Franciaországban nem árstop van, hanem az energia egy részét a kormány fizeti. Ez azért jó, mert jobban követi a piaci folyamatokat” – magyarázta Szűcs.

Kapcsolódó

Alighanem a vásárlóerő lesz a választás központi témája, ezen múlik, sikerül-e Mélenchonnak Macron valódi kihívójává válnia.