"A mi fölfogásunk szerint nekünk a demokráciának azt a fajtáját érdemes építeni, amit kereszténydemokráciának nevezünk. Tehát mi nem vagyunk liberálisok, és nem liberális demokráciát építünk....Mi itt egy kereszténydemokrácia fölépítésén dolgozunk, európai hagyományokban gyökerező, régi vágású - ezt is mondhatnám - kereszténydemokrácia fölépítésén" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök május 4-én, a szokásos heti megszólalásában, a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, majd gyorsan hozzátette: a keresztény kultúrát meg kell védeni.

Az új modell az addigi általa hangoztatott illiberális demokráciát váltotta fel, igaz, a hangzatos szavakon túl kevés valódi lépést láthattunk eddig, ami ebbe az irányba mutatott volna. Bár az ad némi támpontot, hogy az egyházak hagyományos szerepének erősítése, illetve a családi intézményének népszerűsítése többször is komoly hangsúlyt kapott a kormányzati kommunikációban, ahogy az is, hogy a házasságról véleményük szerint kizárólag a férfi és nő között beszélhetünk.

QP | Quality Placement

Régóta kutatják, van-e összefüggés gazdaság és vallás között

A XX. század gazdasági fellendülése során előbb történt meg az államok elvilágosodása és utána jött a gazdasági fellendülés - állítja egy, a Scientific Advancesban nemrég megjelent tanulmány. Persze ez önmagában nem bizonyítja azt, hogy a szekularizmus, azaz a vallás a politikából és a társadalmi életből való kiszorítására törekvő felfogás elterjedése gazdasági fellendülést okoz.

Ugyanakkor az ellentétét kizárja, hiszen az idő egy irányba halad, így a gazdasági teljesítmény fellendülése nem változtathatja meg az emberek véleményét a múltban - írja a tanulmányban Damian Ruck, a bristoli egyetem kutatója.

A gazdaság és a vallás összefüggéséről nem ez az első tanulmány. Egy 114 országra kiterjedő 2010-es Gallup kutatás azt állította, hogy a legszegényebb országok kivétel nélkül rendkívül vallásosak. Ezen országokban az egy főre jutó GDP ugyanis nem éri el az 2 ezer dollárt, míg a lakosságnak jellemzően legalább a 95 százaléka vallásosnak tartja magát.

Az ellentét jól látható: a leggazdagabb, azaz legalább 25 ezer dolláros egy főre jutó éves GDP-vel rendelkező országokban már csak a lakosság 47 százaléka tartotta magát vallásosnak. Persze itt is vannak kivételt erősítő szabályok: az USA például kétség kívül a világ gazdagabbik feléhez tartozik, "hiába" tartja magát vallásosnak a lakosság 65 százaléka. Ugyanez igaz Görögországra, Szingapúrra és az olajban fürdő arab államokra is.

A Gallupnál kutatása szerint mindössze 10 olyan ország volt, ahol a népesség kevesebb mint 35 százaléka volt vallásos - itthon egyébként 39 százalékot mértek. Ebből 6 (Svédország, Dánia, Japán, Hongkong, Egyesült Királyság, Franciaország) beletartozik a gazdaságilag legfejlettebbek közé. A maradék négy (Észtország, Oroszország, Fehéroroszország és Vietnam) pedig olyan ország, ahol a kommunizmus évtizedekig üldözte a vallást, így nem csoda annak alacsony mértéke.

Persze már ezelőtt is komoly vita tárgya volt a vallás és gazdaság összefüggése, a XX. század elején például Emile Durkheim francia szociológus azon az állásponton volt, hogy előbb jött a gazdasági fellendülés, majd az államok elvilágosodása. Ő úgy látta, hogy a vallás többek közt olyan érzékeny területekre van jó hatással, mint az oktatás. Amikor pedig a virágzó közösség elérték a jólét egy bizonyos fokát, maguktól elkezdték kiszorítani a vallást. Persze ezt is sokan vitatták, volt aki ezzel ellentétes véleményen volt, míg mások azt mondták, hogy a kettő változás egyszerre történt.

Mit most most a tudomány?

A hasonló kutatások egyik fő problémája, hogy 1990 előttről viszonylag kevés adat áll a rendelkezésükre. Ruck és kollégái most azonban egy módszerrel dolgoztak: "Az antropológia, politika- és az idegtudomány jelenlegi állása szerint az emberek hiedelme és véleménye életének első évtizedeiben formálódik kőkeménnyé, utána az nehezen változik meg, illetve végig hatással lesz az illető életére." - írja ezzel kapcsolatban Ruck.

Éppen ezért például az 50-es években születettek még ma is akaratlanul magukban hordozzák az akkori társadalom vallásosságát. Éppen ezért ha arra vagyunk kíváncsiak, mennyire volt vallásos az 1950-es évek szerte a világban, csak az akkori korosztályt kell alaposan megvizsgálni - állítják a tanulmány szerzői.

Az alapnak két kutatást, az European Values Survey-t és a World Values Survey-t használták. Mindkét kutatás arra kereste a választ, hogy melyek azok az értékek, melyek leginkább hatással vannak az életünkre. Bár ezen kutatások csak az utóbbi évtizedekben készültek el, a fenti gondolatsor mentén ki lehetett belőle deríteni, hogy egy adott korban mennyire voltak vallásosak az emberek, mennyire volt elvilágiasodva az adott állam. Ezután összehasonlították az adatokat a gazdasági teljesítménnyel és ezt kapták:

A kutatók szerint jól látható, hogy a szekularizációt jelentő vörös vonal vezeti a gazdasági teljesítményt mutató kéket. Bár itt csak találomra mutattunk négy ország, Ruck állítja, hogy mind a 109 általuk vizsgált országban hasonló eredményre jutottak, így ki lehet jelenteni, hogy a vallás visszaszorulása a mindennapi életben az egy főre jutó GDP-növekedését jelent - ez a növekedés pedig jelentős is lehet: 10 év alatt az 1000, 20 év alatt a 2800, 30 év alatt pedig az 5000 dollárt is elérheti.

Akkor mondjuk le Istenről és gazdagok leszünk?

Azért a helyzet nem ennyire egyszerű. Az üzenet ugyanakkor világos: a szekularizáció mindig előbb jött mint a gazdasági fellendülés.

A kutatók szerint nem lehet egyetlen részletet kiemelni és rámondani, hogy ez a kulcsa mindennek, ám a részleteket kutatva mégis arra jutottak, hogy lényegi pont az emberi jogok tisztelete: ebben beletartozik a homoszexualitás elfogadása ugyanúgy, mint az abortusz és a válás lehetővé tétele is. A kutatók szerint ugyanis az egyén jogainak tiszteletben tartása a "humanitárius forradalom erkölcsi győzelme" és talán az a lépcsőfok, amelyet a társadalmaknak el kell érniük, ha gazdasági fejlődést akarnak elérni.

A kutatók szerint az emberi jogok kérdése a kulcs
Kép: MTI/EPA

Ruck szerint ez a magyarázat arra, hogy a szegény országok között is találunk elvilágiasodott és a gazdag országok között is vallásosokat. Ez utóbbira az USA mellett néhány fejlett európai állam is jó példa, hiszen ott kivétel nélkül magas szinten van az egyén szabadsága és az emberi jogok védelme.

Amennyiben ugyanis az emberi jogokkal elkezd a társadalom foglalkozni, úgy az adatok szerint jön a gazdasági fellendülés is. Ez még akkor is igaz, ha a jogalkotó néha évtizedes lemaradással követi a a lakosság megváltozott világképét - állítja Ruck, aki szerint ha a vallások kevésbé lennének konzervatívak és üdvözölnék a modern kor kulturális változásait, akkor valódi morális támpontjai lennének a jövő virágzó közösségeinek, így azonban inkább csak visszafogják a fejlődést.

A nyitókép forrása: Pixabay