A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes kiadásában csütörtökön este megjelent cikk szerint a különleges státuszt élvező város lakossága 1,2 százalékkal 7,39 millióra zsugorodott azóta, hogy a pekingi kormányzat által Hongkongra szabottan kidolgozott nemzetbiztonsági törvényt tavaly júniusban bevezették.

A városban egyébként már 2020 közepén is népességcsökkenést mértek, de akkor még csupán 0,3 százalékkal esett vissza a lakosságszám. Ezt megelőzően pedig 2003-tól kezdődően stabil - évenkénti 0,2 százalék és 1,1 százalék között alakuló - növekedést regisztráltak. Míg 2020 közepéig kevesebb mint 21 ezren hagyták el Hongkongot egy év leforgása alatt, 2021 közepéig ez a szám 89 ezer fölé emelkedett.

A hongkongi kormányzat egyik szóvivője mindazonáltal úgy nyilatkozott, hogy a Hongkongot elhagyók esete "fogalmilag különbözik" a kivándorlástól, hiszen vannak, akik dolgozni, vagy tanulni mennek máshová - idézte a SCMP. A szóvivő emellett a koronavírus-járvány miatt alkalmazott szigorú beutazási és karanténszabályokat okolta a népességcsökkenésért, rámutatva, hogy a járvány kezdete óta visszaesett a beérkezők száma.

A SCMP által megkérdezett hongkongi szakértő a népességcsökkenés tendenciáját riasztónak nevezte, hangsúlyozva, hogy a jelenség hátterében az alacsony születési arány mellett a nettó migráció éles emelkedése áll. Hozzátette: bár sokak távozásának lehet valóban oka, hogy tanulni vagy dolgozni mennek, ez a korábbi években is így volt, a kormányzatnak azonban meg kell találnia az okát, hogy miért ugrott meg hirtelen a távozók száma az elmúlt év során.

Joe Biden amerikai elnök a múlt héten írt alá egy rendeletet, amely az Egyesült Államokban tartózkodó, több ezer hongkongi számára teszi lehetővé, hogy vízumuk lejárta után akár 18 hónapon át maradjanak az országban. A döntést az amerikai fél a Hongkongban 2020 júniusában életbe lépett, nemzetbiztonsági törvény alapján a városban tevékenykedő ellenzéki törvényhozók és aktivistákkal szembeni hatósági fellépéssel indokolta.

Tavaly az Egyesült Királyság szintén segítségét ajánlotta fel a hongkongiaknak a nemzetbiztonsági törvény életbe lépését követően. A felajánlás értelmében a brit kormány lehetővé teszi a nagy-britanniai tartózkodást és munkavállalást azoknak a hongkongiaknak, akiknek úgynevezett brit tengerentúli státusuk van, azzal a céllal, hogy végül brit állampolgárságért folyamodhassanak. A szükséges jogosultsággal közel 3 millió hongkongi rendelkezik. A SCMP május végén arról számolt be, hogy az ehhez szükséges jelentkezést, amely január 31-től indult el, négy hónap alatt több mint 34 ezer hongkongi nyújtotta be.

Az utóbbi években több külföldi kormányzat - köztük az Egyesült Államok - is aggodalmát fejezte ki a hongkongi szabadságjogok helyzetét illetően. A többi közt aggályosnak tartják a pekingi központi kormányzat által Hongkongra szabottan kidolgozott, majd tavaly június 30-án bevezetett nemzetbiztonsági törvényt, valamint a hongkongi választási rendszer átalakítását. A lépések a bírálók szerint súlyosan csorbítják a hongkongi szabadságjogokat, márpedig Kína az "egy ország, két rendszer" elve alapján nagy fokú autonómiát ígért Hongkongnak a korábban brit gyarmati uralom alatt álló város az anyaországhoz történő 1997-es visszakerülését követő ötven évre.

Idén eddig hivatalosan mintegy húsz kínai cég jelentette be, hogy New York-i részvénykibocsátással 1,4 milliárd dollárnyi tőkét szeretnének bevonni a Dealogic adatai szerint. Július elején azonban nagyot fordult a világ, amikor a Didi nevű fuvarmegosztó cégre alig néhány nappal részvényeinek New York-i bevezetése után lecsaptak a kínai hatóságok. Ezzel pedig az amerikai tőzsdékről Hongkongba kezdtek áttelepülni a legnagyobb kínai vállalatok. Vagyis gazdaságilag is fontos a sziget demográfiai helyzete.