A magyar gazdaság növekedése jövőre jelentős mértékben lassulhat, a tavalyi 7,1 százalékos eredményt idén még 5,7 százalékos bővülés követhet, 2023-ban azonban már csak 1,8 százalékos lesz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) prognózisa szerint – derül ki a pénzintézet legújabb, világgazdasági kilátásokról szóló (World Economic Outlook, WEO) jelentéséből.

Kelet-Közép-Európát, azon belül pedig különösen Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát nagyon érzékenyen érinti az orosz gáznak való kitettség, valamint az, hogy ezeknek az országoknak nehéz alternatív forrásokat találni – írja a valutaalap.

Az IMF számításai szerint a tavalyi éves 5,1 százalékos magyarországi inflációt idén 13,9 százalékos eredmény követhet, és jövőre is csak minimális mértékű javulással kalkulálnak: 13,3 százalékos éves áremelkedéssel. A munkanélküliségi ráta a 2021-es 4,1 százalékról idén 3,4 százalékra eshet, míg 2023-ban 3,8 százalék lehet.

Gazdasági növekedés az IMF várakozásai szerint
Ország2021 (százalék)2022 (százalék, prognózis)2023 (százalék, prognózis)
Németország2,61,5-0,3
Franciaország6,82,50,7
Olaszország6,63,2-0,2
Magyarország7,15,71,8
Lengyelország5,93,80,5
Románia5,94,83,1
Szlovákia31,81,5
Forrás: Nemzetközi Valutaalap

Globális problémák

Számos kihívással néz most szembe a világgazdaság: magas infláció, szigorodó pénzügyi feltételek, Oroszország ukrajnai inváziója és a pandémia hatásai is rányomják a bélyeget a globális gazdasági kilátásokra. A következő időszak gazdasági jövője javarészt attól függ majd, a monetáris politika sikeres lesz-e, ahogy az ukrajnai háború alakulása és az esetleges újabb járványhelyzet okozta gyártási leállások is nagyban befolyásolhatják.

A valutaalap számításai szerint a globális gazdasági növekedés a 2021-es 6 százalékról idén 3,2, jövőre pedig 2,7 százalékra lassulhat. Jelentős visszahúzó tényező az Egyesült Államok idei első féléves GDP-csökkenése, a várható euróövezeti gazdasági zsugorodás 2022 második felében, valamint a koronavírus elhúzódása, újabb és újabb hullámai. A világ gazdaságainak körülbelül harmada zsugorodik két egymást követő negyedévben is.

A globális infláció a 2021-ben regisztrált 4,7 százalékos szintről idén 8,8 százalékra ugorhat, az IMF prognózisa szerint azonban jövőre már 6,5 százalékosra szelídülhet, míg 2024-ben már a tavalyi szint alá, 4,1 százalékra eshet.

Túl sok a bizonytalanság

A valutaalap ugyanakkor jelentésében hangsúlyozta, minden eddiginél nagyobb a kockázata annak, hogy becsléseik végül nem bizonyulnak helyesnek. Nem megfelelően drasztikus monetáris politika mellett például az infláció is magasabb lesz a várakozásoknál. Ugyanezt eredményezheti, ha Oroszország elzárja a gázcsapokat, ahogy a geopolitikai feszültségek is hatással lehetnek a kereskedelmi kapcsolatokra, tőkeáramlásra.

A fiskális politikának támogatnia kell a megemelkedett megélhetési költségeknek leginkább kitett, legérzékenyebb társadalmi csoportokat. Összességében azonban meg kell tartani azt a szigorú költségvetési politikát, amely még támogatja a központi bank monetáris politikájának inflációcsökkentő hatását – olvasható a jelentésben az IMF javaslata a kormányoknak.