A bálnavadászat egy rendkívül megosztó tevékenység. Az év elején az izlandi halászati és mezőgazdasági miniszter meg is ígérte, hogy ha lejárnak a még érvényben lévő engedélyek 2024-ben, akkor azokat nem hosszabbítják meg.

A bálnavadászat már nem hoz gazdasági hasznot az ország számára, ugyanis Japánban - ahová az export nagy része megy - egyre csökken a hús iráni kereslet - indokolta a lépést.

A Hvalur hf. azt tervezi, hogy júniusban kezdi meg a vadászatot, majd némi szünet után szeptemberben folytatják - idézi az Iceland Review Kristján Loftssont, a cég vezetőjét.

Az országban 2018 óta nem vadásztak bálnákra, amit a cég vezetője a hatóságokkal fennálló konfliktusokkal és a járvány okozta rossz piaci körülményekkel magyarázott. A Hvalur hf. Izland fő bálnavadászati vállalata, amely az elmúlt években számos botrányba keveredett. Volt, hogy vemhes anyát öltek meg, de egy ritka hibrid bálna elpusztítása is a számlájukra írható. Volt, amikor a hajóskapitányok naplóit nem adták le időben, amiért aktivisták mellett több saját részvényesük is beperelte őket.

Megkerülve az embargót

A bálnavadászatot a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) koordinálja. Ez 1986-ban megtiltotta a vadászatot, de Izland 1992-ben kilépett a szervezetből. 2022-ben újra csatlakozott, de fenntartásokkal élt a vadászati embargóval szemben.

2006-ban azzal vádolták többen Izlandot, hogy a nemzetközi szabályok megkerülésével próbálja újraindítani a vadászatot. A WDC adatai szerint az 1986-os embargó óta több mint 1700 bálnát öltek meg Izlandon. Ugyanez a jelentés megállapította, hogy 2006 és 2018 között 852 uszonyos bálnát vágtak le az országban.

Az uszonyos bálnák a veszélyeztetett fajok vörös listáján a sebezhető fajok közé tartoznak, míg a úgynevezett sei-bálnák a veszélyeztetett fajok közé.