Kaja Kallas, akinek népszerűsége Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szembeni kemény álláspontja miatt ugrásszerűen megnőtt Észtországban, kormányalakítási pozícióba került, miután a konzervatív Pro Patria párt szombaton úgy döntött, hogy szövetségre törekszik a kormányzó Reformpárttal és az észt szociáldemokratákkal – írja a Bloomberg.

„Tudjuk, hogy kevesebb mint kilenc hónap van hátra a következő választásokig, de a koalíciós tárgyalások során megállapodásra kell jutni az észt nyelvű oktatás, a gyermek- és családtámogatások, a szárnyaló infláció, a biztonság és az energetika kérdéseiben” – mondta Helir-Valdor Seeder, a Pro Patria vezetője egy szombati írásbeli nyilatkozatban.

A jövőre esedékes választások előtt létrejövő új koalíció véget vet a politikai válságoknak, amelyek hónapokig elhúzódtak a kiadások és a belpolitika körüli viták közepette. Kallas június 3-án szakított koalíciós partnereivel, ragaszkodva ahhoz, hogy az országnak működőképes kormányra van szüksége az orosz fenyegetéssel való szembenézéshez. A Kallas-féle Reform 16 hónapig kormányzott a Centrum Párttal Juri Ratas korábbi miniszterelnök vezetésével, aki Kallas beleegyezése nélkül vitte keresztül a kiadási törvényeket. 

A 101 fős nemzetgyűlésben 12 mandátummal rendelkező Pro Patria számára az a lehetőség is fennállt, hogy koalícióra lépjen Ratas pártjával és a szélsőjobboldali EKRE-vel, felelevenítve a Kallas hivatalba lépése előtt kormányzó, botrányoktól sújtott koalíciót. Most viszont más irányba léptek el, hogy két pártot is próbálnak bevonni a kormányzásba.

"A három pártnak erős közös alapja van egy olyan kormány létrehozására, amely átviszi Észtországot a válságokon, amely Észtország-barát, megerősíti biztonságunkat és gazdasági biztonságot nyújt az embereknek. A Reform Párt kívánsága az, hogy gyorsan határozzuk meg a koalíciós tárgyalások menetrendjét, hogy előrehaladhassunk az új kormány megalakításával" - írta Kallas a döntést követő Facebook-bejegyzésében.

Kallas szerint az EKRE veszélyeztetné Észtország nemzetközi megítélését és a szövetségi rendszerekben betöltött szerepét, mert a párt az Európai Unióval és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével szemben is szkeptikus szélsőjobboldali párt. A kormányfő szerint ez a mostani orosz fenyegetettség mellett életveszélyes lenne az ország számára.

Bár az új kormánypártok közötti tárgyalások még csak most kezdődnek, ha Kallas nem tudna koalíciót kötni, az bizalmi szavazást váltana ki, ami potenciálisan előrehozott választásokhoz vezethetne - ahogy Kallas a hét elején a Bloombergnek nyilatkozta -, ami az ő javára válhatna. A Norstat június 1-jei közvélemény-kutatása szerint a Reform 34,7%-os támogatottsággal vezeti a politikai mezőnyt, jóval megelőzve a 19,4%-kal második helyen álló szélsőjobboldali EKRE pártot és a 16,3%-os Centrum pártot. 

Bár valamennyi észt párt osztja Kallas ukránbarát nézeteit, politikai ellenfelei bírálják a miniszterelnököt, amiért szítja a háborús hisztériát, és figyelmen kívül hagyja a belpolitikai kérdéseket, például az inflációt, amely euróövezeti rekordot jelentő 20 százalékon áll.