A török jegybank 17-ről 25 százalékra emelte az alapkamatot, ezzel megtette az első olyan lépést, ami segíthet a török líra árfolyamát stabilizálni, egyúttal az 50 százalék körüli inflációt megfékezni. Eddig bizonytalannak tűnt az Erdogan újraválasztása után kinevezett jegybanki vezetés, most azonban úgy tűnik, szabad kezet kaptak a válság szakszerű kezelésére. A lírát alaposan meg is rántották a hírre: közel 7 százalékot ugrott a főbb devizákhoz képest.

Régi egyensúlytalanság

Erdogan előző elnöksége alatt nem támogatta, hogy a jegybank érdemben megemelje a kamatot, persze az alacsony kamat a nagy költségvetési hiány mellett az infláció elszállásához és a líra zuhanásához vezetett. Ez a folyamat már közel 10 éve így zajlott, az utolsó egy-két év alatt, amikor világszerte megnőtt az infláció, teljesen elszabadult. Az infláció 80 százalék fölött is járt tavaly ősszel, a líra értékének kétharmadát vesztette el az elmúlt két évben.

Hasonlóságok 

Az új jegybanki vezetés eleinte kis lépésekben emelte a kamatot, de ez ilyen méretű infláció és összeomló valutaárfolyam mellett hatástalan volt. Most úgy tűnik, a jegybank hasonló lépésre szánta el magát, mint a Magyar Nemzeti Bank tavaly ősszel, amikor a forint zuhanását kellett megállítani, és a magyar fizetőeszköz iránti bizalmat megnövelni. Erre az alapkamat változatlanul hagyása mellett több szintű intézkedéssel, rendkívüli jegybanki eszköz bevezetésével és a kamatfolyosó nagymértékű kiszélesítésével, valamint egyéb lépésekkel kerített sort, eredményesen: a forint árfolyamának trendje megfordult.

A török jegybanknál az ennek megfelelő lépés az inflációhoz képest igen alacsony kamat jelentős megemelése volt most, amit jó eséllyel követhetnek további emelések, amennyiben a folyamatok ezt továbbra is indokolják. A 17,5-ről 25 százalékra történő emelés egy jelzés a piacoknak, hogy immár komolyan gondolják az infláció elleni küzdelmet és a líra stabilizálást, és a CNBC szerint ennek megfelelő közleményt is kiadtak. A közlemény szerint a jegybank folytatja a monetáris szigorítást, hogy minél előbb letörje az inflációt, horgonyozza az inflációs várakozásokat.

Szembenéztek a realitásokkal

A jegybank egyúttal megemelte az irreálisan alacsony inflációs várakozást: eddig abban bíztak, hogy 22,3 százalékos lesz idén a pénzromlás üteme, ezt most a jelenlegi folyamatoknak megfelelően 58 százalékra módosították. Az inflációt a jegybank szerint a túlzottan erős belső kereslet, a bérnyomás, a líra szüntelen gyengülése a nem megfelelő adószabályok okozzák. Lényegében fedezetlen pénzkiáramlás zajlik, ami mindig elsődleges inflációs ok.

Bizalom rövid és hosszabb távon

A kamatemelés komoly bizalmat hozhat, hisz a jegybank végre szabadon dönthet megfelelő monetáris politika kialakításáról. A múltban előfordult, hogy az elnök menesztette a szigorú monetáris politikát folytató jegybankelnököt, és ettől sokan most is félnek, mindazonáltal most lehet, hogy hagyja dolgozni a szakembereket, hisz most megtapasztalta, hogy más országokban is a jegybank megfelelő monetáris politikája az infláció megfékezésének egyik fő eszköze, a valutaárfolyam stabilizálását pedig egyenesen a magyar példa mutathatja neki.

A líra árfolyama nagyot ugrott a lépés után: míg egy euróért 30 lírát kellett adni előtte, addig a kamatemelés után 28 alá került a szint, a dollár esetében 27,60-ról 25,70 módosult az árfolyam. A jegybank ezzel a lépéssel még vélhetően nem dőlhet hátra: a gigantikus infláció lecsökkentése, a fedezetlen pénzkiáramlás visszafogása hosszú folyamat lesz, amihez komoly költségvetési kiigazító lépésekre is szükség lehet. A piaci résztvevők bizalmának tartós visszatérése így ugyancsak hosszabb időt vehet igénybe.