A Wired összeállításában Karikó Katalin munkatársai is megszólalnak, egyebek mellett elmondják, hogy minden tudományos várakozást felülmúlt a Pfizer-Biontech mRNS-alapú Covid-vakcinája kifejlesztésének tempója és eredményessége. Karikó Katalint azonban nem sokkolta a meglepetés erejével a technológia átütő sikere. "Nem rágtuk a körmünket izgalmunkban, tudtam, hogy a vakcinánk mire lehet képes" – mondta a lapnak Karikó Katalin, a Biontech alelnöke a forbes.hu szemléje szerint.

A magyar biokémikus 1989 óta dolgozott a fejlesztésen, az ő kutatásai alapozták meg a Biontech és a Moderna mostani Covidvakcina-projektjét, és ő az, aki philadelphiai otthonából a karantén alatt is irányította a Biontech német tudósait is.

A brit lap „szenvedélyes, megrögzött kutatónak” írja le, aki mondandóját mindig tudományos adatokkal, dátumokkal, kísérletekkel fűszerezi. Azt írják, hogy Karikót lenyűgözi a gyártás volumene és a tény, hogy már 200 millió embert beoltottak a vakcinájukkal, de türelmetlennek tűnik amiatt, hogy mennyi ideig tartott, mire az mRNS technológia elfogadottá vált. De megjegyezte, hogy a tudomány mindig tudta, hogy „ez egy varázsszer”.

Amiről elméletben tudták, hogy működhet, az a gyakorlatban sok akadályba ütközött. Hosszú évekig tartott, mire – a kétezres évektől Drew Weismannal közösen a Pennsylvania Egyetemen – olyan szintetikus mRNS molekulát tudtak létrehozni, amikre jól reagáltak a kísérleti egerek. Ez végül 2004-ben történt, de addig „fájdalmas folyamat volt, ami sok egeret megölt” - mondta Weissmann a Forbes-cikkszemléje szerint.

Karikó egy evangelista

Karikó ennek ellenére végig hitte, hogy a módszer nagyon sok betegség kezelésére adhat választ, és akárhány szakmai konferencián megfordult, folyton az mRNS-t emlegette, mint potenciális megoldást. "Mindenkitől kérdeztem, min dolgozik, és akármit mondtak, én az mRNS-t hoztam fel, hogy majd az talán segít. Még a kopaszodás kezelésére is” – mondta nevetve a magyar tudós. Nem véletlenül érezték úgy a környezetében, hogy – egy kollégáját idézve –, Karikó „egy evangelista, aki segített, hogy minden létező lehetőségre gondoljunk”.

Az influenza került célpontba

A Wired szerint a legnagyobb esélye annak van, hogy nem egy újabb egzotikus fertőzés, hanem a jól ismert influenza lehet az, ami ellen bevetik az mRNS-technológiát - ez évente körülbelül 300 ezer embert öl meg világszerte. Ezeken az újabb kutatásokon Karikó mellett egy másik magyar származású tudós, Pardi Norbert is dolgozik a Pennsylvania Egyetemen, akinek a legfőbb projektje egy tényleg hatékony mRNS-alapú influenzaoltás kifejlesztése. "Olyan oltást szeretnének kihozni, amit a sokféle influenzavírusra egyszerre hat, és nem kellene évente beadni, több évre szóló védettséget adna. A kísérletek egereken már biztatók, hamarosan görénykísérletek jönnek, remélhetőleg idén" - mondta Pardi.