Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A litván termékek előtt december elején becsukódott Kína kapuja, amikor a balti ország úgy döntött, hogy lehetővé teszi Tajvannak kereskedelmi képviselet nyitását Vilniusban. Miután Litvánia exportja csak 0,2 százaléka a világ exportforgalmának, az ügy jelentéktelennek látszik, ám rávilágít arra, mire számíthatnak azok az országok, akik úgy érzik, nem kellene túlzásba vinniük Peking kegyeinek keresését – írja a Financial Timeson Kathrin Hille, a Financial Times publicistája.

A kínai vezetés vállalatokat és iparágakat büntet azért, mert elégedetlen országaik kormányának viselkedésével. A példák sora kezdhető azzal, hogy leállították a technikai eszközökhöz szükséges ritka fémek exportját Japánba egy sziget birtokjoga körüli vita miatt. Leállították a norvég lazac importját, mert egy kínai ellenzéki Nobel-díjat kapott, továbbá az ausztrál bor és árba bevitelét, mert az ausztrál kormány támogatná független vizsgálat indítását a koronavírus-járvány eredetével kapcsolatban.

Litvánia a tajvani iroda megnyitása után lekerült a Kínai Vámhivatal országlistájáról, ami lehetetlenné tette, hogy a balti ország vállalati elvégezzék az exportjukhoz szükséges papírmunkát. Minden nagyhatalomnak megvannak a gazdasági szankciós módszerei, az USA-nak egész rezsimje van a korlátozások különböző szintjeivel – mondja Emily Kilcrease, a washingtoni Center for a New American Secury kutatóintézet elemzője.

Kontroll nélkül

Van azonban egy különbség az autoritárius és a demokratikus országok között – teszi hozzá. Peking nem érzi szükségét annak, hogy megindokolja vagy akár nyilvánosan felvállajla, ha gazdasági korlátozásokat vezet be. Amikor Dél-Korea amerikai rakétaelhárító rendszert telepített 2016-ban, a kínai utazási ügynökségek leállították a dél-koreai társasutazások szervezését, amit nehéz lett volna a kínai kormányhoz kötni.

Az ilyen fű alatti módszereket demokratikus országok nem alkalmazhatnák, mert nyilvánosan számon lehetne kérni a kormányaikon – mondja Kilcrease. Ha egy ország valamilyen kereskedelmi vitával a Kereskedelmi Világszervezethez fordul (WTO), akkor éveken át tartó ügymenetre kell készülnie, míg az előbbihez vagy a Litvániával szemben alkalmazott módszerhez hasonló lépések azonnal betalálnak.

A litván esetben néhány nappal az ország nevének törlése után a vámhivatali nyilvántartásból újra megjelent Litvánia a listán, ám a vámügyintézők beszámolója szerint hibaüzeneteket kapnak az informatikai rendszertől, ha megpróbálnak valamit elintézni. Hogy, hogy nem minden kikötőben és bármely áru esetén ugyanez törénik.

Figyelmeztetés

Szakértők szerint Peking valójában figyelmeztetésnek szánja ezeket a lépéseket. Shi Yinhong, a Renmin University külügyekkel foglalkozó oktatója megjegyzi, hogy mind Ausztrália, mid Litvánia ellenáll a kínai nyomásnak, ám ha a kínai vezetés nem hozott volna büntetőintézkedést, akkor más országok is úgy érezhetnék, hogy érdemes tajvani kereskedelmi képviseltet kell nyitniuk, amit aztán nehéz lenne a hazai közvéleménynek megmagyarázni

A Litvániával kapcsolatos döntés nem érinti a multinacionális vállalatokat, mert nincs számottevő kapcsolatuk a kis országgal, de világos figyelmeztetés minden EU-tagállamnak, hogy eszébe ne jusson követni a litván példát – mondja Jörg Wuttke, az EU Kínai Kereskedelmi Kamarájának elnöke. A csehek és a szlovákok hasonló lazítást terveznek Kínával, ám mélyen beintegrálódtak a német autóipar gyártási láncába, így komoly gondot okozhat Peking, ha elkezdené büntetni őket. Az EU a litván-kínai konfliktus ügyében a WTO-hoz fordult, de szakértők szerint a kínai kormányon nem számon kérhető módszerek miatt aligha érhetnek el ezzel valamit.