Alapvetően két forrásról van szó: a hétéves költségvetésről és a helyreállítási alapról. Bóka János, az Igazságügyi Minisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára kedden az Európai Bizottsággal tárgyalt, ezt követően azt mondta az Euractivnak, hogy „az ésszerű és megvalósítható célom, hogy augusztus végéig lezárjam a költségvetési feltételrendszeri eljárásban az összes lezáratlan kérdést.”

A nyilatkozatokat kormányzati vállalások is alátámasztják. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter már hetekkel ezelőtt bejelentette, hogy Magyarország négy területen is hajlandó engedni a brüsszeli nyomásnak:

  • 15 százalék alá mérsékli az egy ajánlattevős közbeszerzések arányát,
  • a korrupciós ügyekben bárki fordulhat bírósághoz jogorvoslatért, ha az ügyészség leállítaná az eljárást,
  • a kormány által kezdeményezett jogalkotást megelőzően időt kell hagyni a társadalmi konzultációra.
  • az uniós források egy részét a lehető legnagyobb energiafüggetlenség elérésére kell fordítania a kormánynak.

Az uniós pénzekért felelő Navracsics Tibor egy korrupcióellenes testület felállítását is bejelentette.

Varga Judit igazságügyi miniszter pedig arról tájékoztatott, hogy a szükséges jogszabályokat be is nyújtották az Országgyűlésnek. Utóbbi azért fontos, mert ez egyértelművé teszi, hogy az Európai Bizottság a Lengyelország esetében alkalmazott megközelítést fogja használni Magyarország vonatkozásában is - hívja fel a figyelmet az Euronews cikkírója. (A lengyelek helyreállítási tervét ugyanis feltételekkel fogadta el a Bizottság, s azt mondták, csak akkor fognak egyetlen centet is utalni, ha az elvárások teljesülnek. Ez az igazságügyi reform egyes rendelkezéseinek visszavonását és az uniós joggal ellentétes döntések esetében a helyreállítást jelenti.)

Magyarországra vonatkoztatva egyértelműnek tűnik, hogy ígéretekkel nem éri be a brüsszeli testület, hanem konkrét, hatályos és végrehajtható jogszabályokat szeretnének látni, amelyek garanciát jelentenek az uniós források megfelelő elköltésére.