A Harvard Business School kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a csak heti egy-két napot az irodában töltő dolgozók hatékonyabban végzik a munkájukat, és jobb teljesítményt nyújtanak, mint azok, akik többet tartózkodnak az otthonuktól távol - írja a Wall Street Journal. 

Ezt erősíti meg a Profession.hu és a BCG közös kutatása is, mely szerint a magyarországi munkáltatók több mint 80 százaléka, a dolgozóknak pedig a 88 százaléka szerint jelentősen nőtt a munkavégzés hatékonysága, amióta bevezették a távmunkát. 

Kapcsolódó

Járvány: home office, hibrid munkavégzés

Az uniós országokban az elmúlt néhány évben folyamatosan nőtt azoknak az aránya, akik alkalmazottként többségében otthonról dolgoztak, azonban a pandémia alatt jelentősen emelkedett a távmunkában dolgozók száma. 2019-ben még csak a 15-64 éves korosztály 5,4 százaléka végezte otthonról a munkáját, 2020-ban viszont már a 12 százalékuk. Tavaly a home office-ban dolgozók aránya meghaladta a 13 százalékot.

2019-ben Hollandiában és Finnországban dolgoztak a legtöbben (több mint 14 százalék) otthon, és 2020-ban a finneknél ez az arány már meghaladta a 25 százalékot is.

2021-ben Írország vette át a vezetést, ott a lakosság 32 százaléka már több időt töltött munkával otthon, mint az irodában. Luxemburgban, Svédországban, Belgiumban, Finnországban és Hollandiában a dolgozók több mint 20 százaléka még tavaly is többségében home office-ban dolgozott. 

A legkisebb arányban otthonról dolgozók uniós országok szerint

201920202021
1.BulgáriaBulgáriaRománia
2.RomániaRomániaBulgária
3.MagyarországHorvátországMagyarország
4.CiprusMagyarországHorvátország
5.GörögországCiprusSzlovákia
Forrás: Eurostat

Magyarország a sereghajtók között

Magyarországon a pandémia előtt és az elmúlt két évben is jóval az uniós átlag alatt maradt az otthonról dolgozók aránya. 2019-ben mindössze a keresőkorú lakosság 1,2 százaléka dolgozott távmunkában vagy home office-ban, és hiába nőtt valamelyest az arányuk a pandémia alatt 2020-ban, még mindig nem érte el a 4 százalékot. 

Tavaly tovább emelkedett a home office-ban tevékenykedők aránya, de csak 4,5 százalékos volt, melynél kevesebb távmunkában dolgozó csak Romániában és Bulgáriában élt. 

A koronavírus-járvány világszerte egyértelműen felgyorsította a munkaerő globalizációját, hiszen egyre elterjedtebb, hogy a munkavállalók távmunkában dolgoznak a saját országukban olyan vállalatoknak, melyeknek külföldön van a székhelyük. A távmunkának és a home office-nak viszont megvannak az árnyoldalai is. (Valójában a home office eseti jellegű, a munkavállaló a munkaadóval történt megállapodása szerint dolgozhat otthon vagy a munkahelyén, míg a távmunkát szerződés szerint a munkahelytől távol, számítástechnikai eszközzel végzi a munkavállaló.)

Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója a Napi.hu-nak elmondta, hogy már 2020 elején azt mérték a Randstad Workmonitor kutatásban, hogy a magyar dolgozók háromnegyede szeretett volna home office-ban dolgozni, de csak a negyedük végezhette otthonról a munkáját. A munkaadók rugalmas munkavégzéssel kapcsolatos fenntartásainak több oka is van. 

„A legnagyobb problémának az új kollégák bevezetését (62 százalék) és a menedzselési kihívásokat (61 százalék) tekintik a cégek, ezeket követi az otthonról és az irodából dolgozó csapatok megfelelő együttműködése, valamint a cég iránti hűség, elköteleződés fenntartása (51 százalék)

- mondta Baja Sándor a Randstad HR Trends Survey eredménye alapján. 

Már felmondási ok a rugalmas munkavégzés hiánya

A járvány miatt emberek milliói kényszerültek home office-ba 2020-ban és 2021-ben, és ez gyökeresen megváltoztatta a munkával kapcsolatos korábbi elképzeléseiket, hiszen sokan először tapasztalták meg, hogy az irodába történő utazás idejét más tevékenységekre is fel tudják felhasználni, és otthon is hatékonyan tudnak dolgozni. 

Nem meglepő tehát, ha a munkavállalók igényei megváltoztak, és a pandémia után sem szeretnének heti öt napot az irodában tölteni, amennyiben a munkájuk ezt nem indokolja. Steven J. Davis, a Chicagói Egyetem kutatója szerint világszerte egyre több dolgozó keres inkább új munkahelyet, ha nem dolgozhat hibrid munkarendben. 

A Profession.hu tavalyi reprezentatív felmérése alapján a magyar munkavállalók esetében nagyon hasonló tendencia figyelhető meg. A más munkahelyet keresők 46 százaléka számára a rugalmasabb munkavégzési hely és a munkaidő volt a legfőbb felmondási ok, 32 százalékuk pedig a home office lehetőségét tartotta volna fontosnak. 

A távmunka vagy a hibrid munkavégzés engedélyezése egyébként a munkáltatók szempontjából is hasznos lehet, hiszen a munkavállalók szívesebben jelentkeznek olyan állásokra, ahol fel van tüntetve, hogy rugalmas a munkavégzés helye vagy ideje. Erre sok cégvezető is rájött, ezért 2020-hoz képest tavaly már megháromszorozódott a Profession.hu-n azoknak az álláshirdetéseknek a száma, melyeknél biztosítják a home office-ból történő munkavégzést.

„Az otthonról is elvégezhető munkáknál gyakran megjelenik opcióként a home office, ezeken belül pedig különösen azoknál a szakmáknál figyelhető meg, amelyeknél nagyobb kihívás jelenleg munkaerőt találni. Ezekben a szektorokban többnyire nem juttatási elemnek számít, sokkal inkább egy markáns munkavállalói elvárást teljesítenek vele - mondta Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.

A home office után jöhet a rövidített munkahét

A pandémia után több országban már azt tesztelik, hogy milyen hatással lenne a munkáltatókra és a dolgozókra, ha változatlan munkamennyiség és fizetés mellett csak heti 4 napot dolgoznának a munkavállalók. 

A japán kormány már tavaly bejelentette, hogy javítani szeretné az országban a munka és a magánélet egyensúlyát, ezért javaslatot dolgozott ki, hogy a cégek öt helyett négy munkanapon át dolgoztassák a munkavállalóikat, és támogassák a távmunkát, valamint a rugalmas munkaidőt. 

Belgiumban idén márciustól már el is dönthetik az alkalmazottak, hogy négy vagy öt nap alatt szeretnék-e elvégezni a teljes heti munkamennyiséget, természetesen ugyanazokért a juttatásokért cserébe. 

A belga miniszterelnök szerint „az a cél, hogy az embereknek és a cégeknek több szabadságuk legyen arra, hogy beosszák a munkaidejüket”. Alexander de Croo szerint ezzel a változással rugalmasabbá válhat a munkaerőpiac, és sokkal dinamikusabb lehet a belga gazdaság. 

Az Egyesült Királyságban a Cambridge és az Oxford Egyetem, valamint a Boston College kutatói idén júniusban hat hónapig fogják vizsgálni a rövidített munkahét hatásait. A kísérletben 60 cég összesen 3000 dolgozója fog részt venni. A munkavállalók hetente négy napon át maximum 9,5 órát fognak dolgozni, hogy utána három napot tölthessenek a munkahelyükön kívül. 

Skóciában kicsit később, 2023-tól próbálják ki a rövidebb munkahetet, mert egy előzetes felmérés szerint a megkérdezettek 80 százalékának tetszik az ötlet. Ott azonban 20 százalékkal csökkentenék majd a munkaórákat is anélkül, hogy a dolgozók juttatásán változtatnának. A Skót Nemzeti Párt (SNP) azt ígérte, hogy csaknem 12 millió euróval támogatja majd a tesztben részt vevő cégeket. 

A Világgazdasági Fórum adatai alapján Németországban már eleve rövidebb ideig dolgoznak a munkavállalók, hiszen ott átlagosan mindössze 34,2 órás egy munkahét. Ennek ellenére a szakszervezetek még tovább csökkentenék a munkaidőt az országban. 

Egy felmérés szerint a németek 71 százaléka örülne, hogy ha csak heti négy napot kellene dolgoznia, és a munkaadók is pozitívan vélekedtek a változásról. A foglalkoztatók még nagyobb arányban (75 százalék) támogatták a munkahét idejének a csökkentését. 

Spanyolországban 6000 foglalkoztatott próbálhatja ki egy egész éven át, hogy milyen a 32 órás munkahét, és a kísérletben elsősorban a kis- és közepes vállalkozások fognak részt venni. 

Izland, a rövidebb munkahét bevezetésének úttörője

A szigetország 2015 és 2019 között hajtotta végre a világ eddigi legnagyobb, rövidített munkahéttel kapcsolatos kísérletét. A tesztben 2500 ember vett részt, és mivel sikeresnek bizonyult, ezért az izlandi szakszervezeteknek sikerült elérniük, hogy a munkaórák végleg le legyenek csökkentve az országban 40 helyett 35-36-ra. 

Izlandon úgy találták, hogy a munkavállalók sokkal kevésbé voltak stresszesek és kiégésre hajlamosak a rövidebb munkahetek hatására, miközben nagymértékben javult a munka és a magánélet egyensúlya is a lakosság körében.