Ahogy a Z generáció tagjai (az 1995-2009 között születettek) voltak a kétezres években a digitális bennszülöttek, úgy lesz az Alfa (azaz a 2010 után születettek vagy a még meg sem született Béta) generáció olyan „fenntartható bennszülött”, akik számára már természetes lesz, hogy jobb-rosszabb megoldások veszik őket körül, így tudni fogják azt is, ezek közül mi szorul átalakításra vagy lecserélésre - írja a G7-en megjelent cikkében Fazekas Dóra, Hartvig Áron.

A ma ismert technológiák mellett újak kutatására és kifejlesztésére van szükség. Ahhoz, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint 2030-ig évi négyezer milliárd dollárnyi beruházásra lesz szükség, amely négyszáznál is több cselekvési pontot határoz meg a világgazdaság új pályára állításához. A technológiai fejlődés exponenciálisan gyorsul, a fenntarthatóság mint szükséges fókusz adott, így várhatóan a következő két évtizedben soha nem látott mértékben jelennek majd meg új megoldások a mai problémákra.

A technológiai gyorsulásra jellemző, hogy míg az első ipari forradalom kezdetétől fogva 120 év kellett, mire a villamos árammal világító izzó megjelent, onnan már csak 90 év kellett a holdraszállásig, vagy újabb 22 év a világháló megnyitásáig, és csupán kilenc év az ember géntérképének meghatározásáig. Nem tudjuk hogyan alakul a jövő, viszont már most vannak olyan fejlesztés alatt álló technológiák, amelyek fontosak lehetnek majd a klímaváltozás elleni küzdelemben, és még fontosabbak lesznek azok a technológiák, amelyeket még ki sem találtak.