A brit jegybank monetáris tanácsa átmenetinek tekinti a legutóbbi időszak kiugró inflációjának hajtóerőit - derült ki a szeptemberi ülésről csütörtökön közzétett közleményből. A monetáris tanács a rekordalacsony, 0,10 százalékos alapkamat fenntartásáról egyhangú szavazással döntött, ugyanakkor 7-2 arányban szavazott a jelenlegi állampapír-vásárlási program célösszegének fenntartására.

A Bank of England tavaly márciusban, a koronavírus-válság kezdetén két, soron kívüli ülésen csökkentette 0,75 százalékról a jelenlegi 0,10 százalékra irányadó kamatát, és a korábban kihelyezett 445 milliárd fontról azóta három lépésben 895 milliárd fontra (371 ezer milliárd forintra) növelte a mennyiségi enyhítés keretét. Ebből a jegybank 875 milliárd font erejéig brit állampapírt, 20 milliárd font értékben a pénzügyi szektoron kívüli cégektől befektetési osztályzatú fontkötvényeket vásárolhat.

A vállalati papírok vásárlási keretösszegének fenntartását a monetáris tanács egyhangúlag hagyta jóvá. Két tag, Dave Ramsden és Michael Saunders arra voksolt, hogy az állampapír-vásárlásokra kijelölt célösszeget a Bank of England csökkentse 840 milliárd fontra.

A mennyiségi enyhítés visszafogására leadott két szavazat előzményeként példátlan mértékben gyorsult az infláció az elmúlt hónapban. A brit statisztikai hivatal (ONS) adatai szerint a tizenkét havi fogyasztói infláció augusztusban 3,2 százalék volt a júliusban mért 2 százalék után. Az egy hónap alatt bekövetkezett 1,2 százalékpontos gyorsulás az éves nagy-britanniai infláció ütemének legnagyobb mértékű havi emelkedése volt azóta, hogy a tizenkét havi összevetésben számolt inflációs ütemek rendszeres közlése 1997 januárjában, vagyis csaknem negyedszázada megkezdődött.

A brit kormány által a Bank of England számára előírt inflációs cél 2 százalék.

A brit jegybank monetáris tanácsának csütörtöki közleménye azt valószínűsíti, hogy az idei negyedik negyedévben a tizenkét havi infláció még tovább, várhatóan valamivel 4 százalék fölé gyorsul, mindenekelőtt az energiahordozók áremelkedése miatt. A testület szerint a földgáz azonnali és határidős árfolyamainak jelentős emelkedése miatt még 2022 második negyedévében is 4 százalék felett lehet a nagy-britanniai infláció.

A közlemény hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a Bank of England monetáris tanácsa a jelenleg érvényesülő, felfelé ható globális költségoldali nyomást továbbra is átmenetinek tartja.

A testület állásfoglalása szerint jó okkal feltételezhető, hogy a globális árupiacok érdemi választ adnak az ellátási oldalon kialakult helyzetre, és ez lejjebb nyomja majd a beszerzési árakat, ennek révén pedig az importköltségeket is.

Mindemellett a Bank of England elemzőstábja az eddigi 2,9 százalékról 2,1 százalékra csökkentette a brit hazai össztermék (GDP) harmadik negyedévi növekedésére szóló előrejelzését, részben éppen a beszállítói oldalon kialakult szűk keresztmetszetekkel és ezek kibocsátási hatásaival indokolva a felülvizsgálatot.