A Moszkvában élő 26 éves állatpszichológus Szása lelki egyensúlya folyamatosan javult, miután 2016 és 2018 között súlyos depresszióban szenvedett. Hála munkájának, amit szenvedéllyel végez, és a pontosan adagolt gyógyszereknek 27 ezer követőt vonzó blogot üzemeltetett, amelyben bemutatta küzdelmét lelki egészségéért. Mindennek egy csapással véget vetett az a nap, amikor az orosz hadsereg rátámadt Ukrajnára – írja a Moscow Times, az orosz társadalmat ért háborús lelki traumát bemutató cikkében.

Teljesen visszaestem, visszatért a depresszióm és az öngyilkosság gondolata foglalkoztatott – mondta Szása, ám ő csak az egyik a számos orosz közül, akik egyre erősödő szorongásról, depresszióról számolnak be azóta, hogy megkezdődött az invázió, és erre válaszul Oroszország egyfajta nyugati szankciós blokád alá került, ami várhatóan pusztító hatással lesz a gazdaságra. A baj jele, hogy február 28. és március 6. között négyszeresére nőtt a patikákban az antidepresszáns készítmények forgalma. A Kommerszant napilap azt írta erről, hogy ez a „kezdete a tömeges depressziónak”.

A szélsőséges hangulatingadozásokkal járó bipoláris zavarban szenvedő 25 éves marketinges Alija Miftakova arról számol be, hogy a háború kirobbanása óta teljesen megváltozott az élete. Minden napot a hírek böngészésével kezdi, egymás után nézve meg a háborúval kapcsolatos különböző publikációkat, miközben teljesen elveszettnek, frusztráltnak érzi magát. A 21 éves bankmenedzser Vladiszlava ugyanezt mondja: úgy érzi, nehezen kap levegőt, mintha agyonnyomná a valamilyen ismeretlen súly.

Válságos idők

Válságok idején általános jelenség, hogy sokakra súlyos érzelmi hatást gyakorol a krízis – mondja Viktor Lebegyev pszichiáter. Oroszországban még békeidőkben is nehéz átfogó információt szerezni az emberek lelki állapotáról, ám az amerikai Gallup, amely figyelemmel kíséri az átlagoroszok twitteres aktivitását, azt találta, hogy az elégedettségi index hanyatlik a háború kezdete óta. Ezt olyan szavak gyakori használata jelzi, mint a „szégyellem magam”, „rémítő”, valamivel „szemben”.

Az olyan személyek, akik egyébként is valamilyen mentális betegségben szenvednek, nem tudnak igazodni a háborús és a gazdasági felforduláshoz, és gyorsan maguk alá zuhanhatnak – mondja egy moszkvai magánklinika pszichiáter-tulajdonosa, akinek intézménye havonta 500 beteget lát el. Az elmúlt hetekben gyakorlatilag napi 24 órában a hét minden napján próbálta támogatni a betegeit, hogy valahogy elboldoguljanak mindennapi életüket felforgató történésekkel. Sokszor azonban az orvostudomány sem tud rajtuk segíteni.

Gyógyszerhiány

A betegek szorongásának erősödésén túl súlyosbítja a helyzetet, hogy gyógyszerhiány alakult ki és a készletek ára az égbe szökött. Pánikvásárlásokról érkeztek hírek, sokan attól tartanak, hogy nem tudják majd beszerezni megszokott, nélkülözhetetlen gyógyszereiket. A pszichiáter arról számol be, hogy előbb 30-40 százalékkal megdrágultak a kezeléseiben használt készítmények, majd egyszerűen elfogytak.

A cikk elején említett Szása az első sokk után nagy nehezen kikászálódott az ágyából, megállapodott orvosával, hogy folytatják a kezelést, ám a Trazodone nevű olasz antidepresszáns gyógyszert, amelyet meg tud fizetni és csak kevés mellékhatása van, nem tudja beszerezni. Férjével körbejárták Moszkvát, nagy nehezen találtak öt dobozt, amit most aranytartalékként kezelnek.

Öt százalék

A gyógyszergyártók és orosz forgalmazóik szerint a legalapvetőbb készítmények nem szerepelnek a tiltólistákon, így azok továbbra is elérhetők lesznek Oroszországban. A jelenlegi ellátási gondokat logisztikai problémákkal magyarázzák. A moszkvai pszichiáter szerint valami hibádzik: a gyártó azt mondja, szállít, a forgalmazó is azt mondja, hogy szállít, mégsem kapni a patikában a keresett készítményeket. Az orosz kormány szerint a hiány oka a pánikfelvásárlás. Eközben az orvosok szerint az orosz gyártók antidepresszáns készítményei messze vannak nyugati megfelelőik minőségétől.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az orosz lakosság öt százaléka szenved depressziótól, ám a szakértők szerint ez konzervatív becslés, mivel az orosz statisztikai hivatal, a Roszstat nem ad semmilyen információt erről. Vladiszlav Plotnyikov szentpétervári egyetemi professzor szerint a reális arány 10 és 20 százalék között lehet. A háttérben a fő ok a nehéz megélhetés. Szása úgy véli elveszti munkáját, mert senkit sem fog érdekelni az állatok mentális egészsége, amikor az embereké is pocsék állapotban van.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatos cikkeinket ezen a linken olvashatja.