Miközben az Egyesült Államok kormánya azon ügyködik, hogy elrettentse Oroszországot egy esetleges Ukrajna ellen indítandó inváziótól, az amerikaiak nem biztosak benne, hogy ebben az erőfeszítésben számíthatnak a német kormány egyértelmű támogatására. Így az Ukrajnába és Oroszországba látogató német külügyminiszter, a Zöldekhez tartozó Annalena Baerbock feladata, hogy világossá tegye a kétségek megalapozatlanságát – írja a Bloomberg. A német-orosz kapcsolatokat a kívülállók hagyományosan barátságosabbnak látják a Nyugat és Oroszország általában feszült viszonyával szemben.

Egyes amerikai tisztviselők „német problémaként” szokták ezt emlegetni bizonyára Stefane Babst, volt NATO-diplomata megjegyzésére utalva, miszerint a német közvélemény jelentős része úgy gondolja, hogy az oroszoknak adni kell egy befolyási övezetet határaik mentén cserébe azért, hogy biztosítsák Európa gázellátását. Tény, hogy friss közvélemény-kutatási adatok szerint a német társadalom többsége szerint üzembe kellene helyezni a közvetlen orosz-német gázösszeköttetést biztosító északi áramlat 2. gázvezetéket. Érdekes ez a hangulat annak tükrében, hogy a megkérdezetteknek csak 17 százaléka tartja megbízható gazdasági partnereknek az oroszokat.

A német-orosz külkereskedelem értéke 2013-ban, a Krím félsziget orosz annektálása előtt évi 90 milliárd dollár volt, ami az ezt követően bevezetett gazdasági korlátozások miatt 2020-ra ennek felére esett. Ez ad egyfajta utólagos magyarázatot arra, miért nem volt hajlandó annak idején Helmut Kohl kancellár csatlakozni Ronald Reagan amerikai elnök kampányához, amely a „gonosz birodalmának” minősítette a Szovjetuniót. Ennek is része volt, hogy visszautasították egy gázvezeték építésének lemondását. A németek arra hivatkoznak, hogy amerikai barátaik könnyen keménykednek az orosz medvével, hiszen sokkal távolabb vannak tőle és halványak a gazdasági kapcsolataik az oroszokkal.

Vita házon belül

Ez a régi ellentét most kiegészül egy házon belülivel is, miután a német kormánykoalícióban részt vevő szociáldemokraták úgy gondolják, hogy az oroszokkal lehetőleg együtt kell működni, míg a Zöldek a nevelő célzatú kemény fellépés hívei - írja a Financial Times. Két szociáldemokrata politikus is jelezte a napokban, hogy a hagyományos álláspont híve. Christine Lambrecht védelmi miniszter és Kevin Kühnert, az SPD főtitkára is arról beszélt, hogy az északi áramlat 2. üzembe helyezésének nem kellene „beleragadnia” az ukrán-orosz konfliktusba.

Olaf Scholz kancellár is óvatosan fogalmaz: arról beszél, hogy a gázvezeték egy a magángazdaságban folytatódó, privát projekt. Ezzel nagyjából folytatja elődje, Angela Merkel óvatos, középre húzó politikáját, aki mindig arról beszélt, hogy a vitás kérdéseket békésen kell rendezni Európában, igaz, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a határok bármilyen megváltoztatása erővel elfogadhatatlan.

Lassítás

Merkelről tudható volt, hogy határozottan ellenáll a mindenkori amerikai adminisztráció nyomásának, amellyel az északi áramlat 2. feladását akarják elérni. Az USA álláspontja szerint ez a gázszállítási útvonal megengedhetetlenül növeli Európa orosz gázfüggőségét. A helyzet most úgy áll, hogy a csőkígyó elkészült, üzemebe helyezési engedélyre vár a német hatóságoknál, amelyek – az amerikai fél megelégedésére – lassítják az ezzel kapcsolatos ügymenetet.

A megfigyelők figyelmét ugyanakkor nem kerüli el, hogy Scholz álláspontja csak az óvatosság szempontjából követi Merkelét, más szempontból eltér attól. Nevezetesen Merkel 2018-ban világossá tette, hogy az északi áramlat projekt nem pusztán gazdasági kérdés, hanem vele kapcsolatban politikai megfontolásokat is figyelembe kell venni. Van olyan szociáldemokrata politikus, nevezetesen Michael Roth, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke, aki szembe menve Scholz „pusztán magánüzlet” álláspontjával azt mondta a napokban, hogy világossá kell tenni az oroszoknak, hogy ha megtámadják Ukrajnát, búcsút mondhatnak az északi áramlat 2-nek.