A törekvés nem újdonság, ugyanis tavaly decemberben a képviselők már jóváhagytak nyugdíjemelésre vonatkozó jogszabály-változásokat, azokat végül azonban az alkotmánybíróság visszadobta. Most is kérdés, hogy az új törvénytervezet kiállja-e az alkotmányosság próbáját, és még az elnöki aláírás sem vehető biztosra, de a jelentős nyugdíjemelés iránti elszántság jól látszik az országban - olvasható a portálon.

A tervek szerint az érdemi emelésre 2020 szeptemberében kerül majd sor. Ha az idei első negyedéves átlagnyugdíjat vesszük alapul, ami 1227 lej (átszámítva 84 ezer forint) volt, és az általános 60 százalékos emeléssel számolunk, akkor a törvény hatályba lépése esetén jövő ősszel közel 2000 lej, vagyis 135 ezer forint lesz a román átlagnyugdíj. Ez pont megegyezik az idei év elején Magyarországon folyósított nyugdíjak átlagával. Ez persze jövőre szintén nőni fog, de csak az inflációt követő módon, azaz várhatóan 3 százalék körüli mértékben.

QP | Quality Placement

Mivel Romániában jelentősen olcsóbb az élet, ez azt jelenti, hogy a román átlagnyugdíjasok előnybe kerülnek a magyarokhoz képest. Ha a háztartási fogyasztással kapcsolatos kiadásokat nézzük, az ottani árak az uniós átlagnak csak az 53 százalékát érték el 2018-ban, míg ez az arány Magyarország esetében 62 százalék volt. A nyugdíjasok körében különösen fontos egészségügyi kiadások esetében pedig a román árak már csak alig harmadát tették ki az uniós szintnek, Magyarországon azonban az EU-s átlagárak 47 százalékát kellett megfizetni. Forintban kifejezve mindez nagyjából azt jelenti, hogy az átlagnyugdíj Romániában annyit fog érni, mintha a magyar nyugdíjas 160 ezer forintot kapna - számolta ki a G7.hu.

Persze mindez csak akkor igaz, ha végrehajtják a megszavazott emelést. Kérdés, hogy a román a költségvetés valóban elbírja-e a sokkszerű lépést, amit Klaus Iohannis elnök bizonyára mérlegelni fog, mielőtt aláírásával hatályba lépteti a törvényt.

Az infláció szorításában a magyar nyugdíjasok

Az inflációarányos nyugdíjemelés miatt csökkenhet a juttatások reálértéke: jelenleg 3,9 százalékon van itthon a pénzromlás, de a jövő évi költségvetésben csak 2,8 százalékos nyugdíjnöveléssel számol a kormány - írtuk meg korábban. Ha a juttatás vásárlóereje csökkenne, akkor évente egyszer az emelés és a tényleges infláció közötti különbséget novemberben egy összegben kifizetik az időseknek. Lényegében tehát addig a nyugdíjasok hiteleznek az államnak leromlott vásárlóértékű juttatásokkal.

Az összképet tovább rontja, hogy a hatályos szabályok szerint, amennyiben a tárgyévi GDP bővülési üteme meghaladja a 3,5 százalékot, akkor novemberben kiosztják a nyugdíjprémiumot. Az MNB prognózisa szerint a jövő évtől kezdve már nem fogja elérni a gazdasági növekedés üteme ezt a bűvös számot, így esélyes lehet, hogy az idősek bukni fogják a prémiumot.

Kérdés persze, hogy ezen együttes hatásokkal szemben tesz-e majd valami ellenlépést a magyar kormány.