Az egyik legnagyobb tévhit, amely idén elterjedt, az volt, hogy a fiatalok nem akarnak dolgozni, mert jól megélnek az állami támogatásokból az Egyesült Államokban. Az embereknek túl sok pénzük van - hangzott el néhány politikus és szakértő szájából, csak hogy ebből egy szó sem igaz.

Nemcsak az Egyesült Államokban, de a fejlett világ legtöbb országában a munkaerőpiacok feszítetté váltak: gyakorlatilag elérték a teljes foglalkoztatás, miközben a cégeknek rengeteg új dolgozóra lenne szükségük. Bár egyes szegmensekben a járvány indított el változásokat: mivel a vendéglátás jellemzően alulfizetett munkahely, ráadásul a koronavírus különböző hullámai először az éttermeket és a turizmust rántották le, sokan mentek át teljesen más területekre a programozástól a kiskereskedelmen át az irodai munkakörökig. Magyarországon sincs ez másként, ahol 40-50 ezer ember hiányzik a vendéglátásból.

Viszont még ez a tendencia sem az, ami ennyire feszes munkaerőpiacot idézett volna elő: a leginkább a nyugdíjba vonuló munkaerő miatt támadt űr jelenti a problémát, nem az, hogy a fiatalok nem akarnak dolgozni. Az Egyesült Államokban az adatok azt mutatják, hogy a nyugdíjba vonuló boomerek - itthon Ratkó-gyerekek -, sokkal inkább kivonták az erőforrásokat a munkahelyekről, mint amekkora gondot a lusta millennialok - azok, akik a 2000-es év környékén voltak gyerekek.

Az elmúlt két évben számtalan okból hagyták el a munkaerőpiacot az idősebbek (volt, ahol a leépítéseknél küldték el a már nyugdíjaskorú munkatársakat, máshol ők maguk döntöttek a nyugodtabb élet mellett). De azok közül, akik távoztak és a legkevésbé valószínű, hogy visszatérnek, a túlnyomó többség idősebb amerikai, akik felgyorsították a nyugdíjazásukat. A tengerentúlon a múlt hónapban 3,6 millióval több idősebb amerikai volt, aki otthagyta a munkahelyét, és azt mondta, hogy nem akar munkát találni, mint 2019 novemberében. Pontosan a 90 százaléka volt ennek a tömegnek 55 év feletti.

Magyarországon picit más a helyzet: hazánkban nincs általános korengedményes nyugdíj, ráadásul a korhatár folyamatosan emelkedik, 2022. január 1-én már 65 év lesz az 1957-ben születetteknél. Viszont egy kiskapu mégis van, a Nők 40 korkedvezmény, amit az Orbán-kormány épp azért vezetett be, hogy a gyermeket nevelő nők nyugdíjasként jobban tudják segíteni a gyerekeiket az unokák nevelésében. A koronavírus-járvány pedig az iskolabezárások miatt sokakat tolt a Nők 40 irányába.

A KSH adatai szerint 2020-ban egész évben 27 755, idén csak szeptemberig 19 901 ember vette igénybe a Nők 40 kedvezményt. Az utolsó járvány előtti 2019-es évben úgy volt alig több - összesen 28 476 - fő, aki kihasználta a lehetőséget, hogy akkor alacsonyabb volt az alapkorhatár és egy népesebb korosztály került a korhatár közelébe. 

Közben a magyar munkaerőpiacon fogynak a tartalékok: idén novemberben a potenciális munkaerőtartalék 25 ezerrel alacsonyabb volt az előző havinál. A múlt hónapban 121 ezren - az előző havinál 23 ezerrel kevesebben - azért nem számítottak munkanélkülinek, hanem a munkaerőpiacról távolmaradó inaktív népességbe tartoztak, mert szeretnének dolgozni, de nem kerestek munkát.

A magyar rendszer szempontjából azért aggasztóbb viszont a helyzet, mint az Egyesült Államokban, mert a felosztó-kirovó elv miatt itthon a dolgozók járulékbefizetéseiből fedezik a nyugdíjasok havi juttatását. A rendszer pedig megborul, ha kevesebb bérteherből állják a több kifizetést. 

Az Egyesült Államokban még egy tényező árnyalta az 55 év felettiek kivonulását a munkaerőpiacról: az erős részvénypiac és a szárnyaló ingatlanárak több lehetőséget adtak a magasabb jövedelmű embereknek, különösen a boomereknek, hogy a megtakarításaikból, befektetéseikből éljenek meg - mondta Nela Richardson, az ADP vezető közgazdásza a CNN-nek.

A munkáltatók nem tesznek eleget azért, hogy kicsalogassák az embereket a nyugdíjból. Munkahelyeket teremtenek, csak nem olyanokat, amilyeneket az idősebb emberek szeretnének. 

Még a Fehér Ház is felismerte, hogy a nyugdíjkérdés mennyire torzítja a munkaerő-gazdaságról alkotott képünket. Jared Bernstein, Joe Biden elnök Gazdasági Tanácsadói Tanácsának tagja szerint, ha a "nem főiskolás korú" munkavállalókat - az 55 év felettieket - kizárják a mérőszámokból, sokkal tisztább képet kapnak a munkaerőpiac fellendüléséről, mert így kikerül a nyugdíjazásról szóló narratíva.

Vannak arra utaló jelek, hogy a munkaerőhiány enyhül az USA-ban: először is, a nyugdíjasok kezdenek visszatérni a munkába. Részben azért is, mert néhányan nem azért vonultak vissza, mert nem akarták abbahagyni a munkát, hanem mert túl kockázatos volt a világjárvány idején dolgozni, vagy mert nem találtak olyan munkát, amelyben az előnyök meghaladták volna a kockázatokat.

Viszont a munkaerőpiaci emberhiány káros a gazdaságra nézve: a vállalatok, amelyek tudnának növekedni, béklyót kapnak magukra, mivel nem tudják növelni a termelésüket. A kamatemelések miatt a vállalati hitelezés is nehézkesebbé válhat, tehát sok cég elhalaszthatja a beruházásait, amíg az infláció lelassul.