Amikor az Európai Bizottság a napokban előállt azzal a tervével, hogyan osztana el 120 ezer menekültet - a korábban elfogadott 40 ezren felül - Európában, Magyarországot új "haszonélvező" országként hozzáadta a korábbi kettőhöz, Görögországhoz és Olaszországhoz. Szemben az utóbbi kettő kormányával a budapesti vezetés kézzel-lábbal tiltakozik új státusa ellen - kezdi háttérelemzését Duncan Robinson, a Financial Times (FT) brüsszeli tudósítója.

Ebben az sem befolyásolja, hogy az elmúlt hónapokban több tízezer menekült áramlott be területére Szerbia, majd Horvátország felől. A látszólag nagyvonalú terv szerint Magyarországtól 54 ezer, Olaszországtól 16 ezer, Görögországtól 50 ezer embert venne át a többi uniós tagország. Ugyanakkor az Európai Bizottság szakértői elismerik, hogy Magyarország bevétele a "kedvezményezett" országok közé, egyfajta politikai csikicsuki.

A fagyi visszanyal

Magyarország harcos miniszterelnöke, Orbán Viktor hónapok óta másról sem beszél, mint hogy elárasztják országát a valójában Németországba tartó bevándorlók. Az áthelyezési lehetőség egyfajta válasz erre a panaszra: lehetővé teszi, hogy Budapest szabályszerűen megszabaduljon 54 ezer ide érkezett menekülttől.

A brüsszeli agytröszt elképzelése szerint ezzel elhallgattathatnák az EU vezetésének leghangosabb bírálóját és lehámozhatnák Magyarországot a többi visegrádi országról, amelyekkel összefogott a bevándorlási kvóta elutasítására.

Orbán azonban elutasítja a "nagyvonalú" ajánlatot. A hivatalos indok az, hogy kormánya nem tekinti Magyarországot frontországnak, hiszen szinte minden ideérkező menekült Görögországban lépett az EU-ba. Ha Athén elvégezné a házi feladatát, akkor itt semmiféle probléma nem keletkezne. Görögország az elefánt a porcelánboltban - idéz egy magyar tisztviselőt az FT.

Átlát a szitán

Csakhogy van itt egy sokkal gyakorlatiasabb szempont is, amiért Orbán nem akarja elfogadni, hogy országa az uniós tagállamokba kerülő bevándorlók egyik kiindulópontja egyen. Egy olyan problémáról van szó, amelyet lassan kezdenek a görögök és az olaszok is kapiskálni.

Ha Magyarország belemenne, hogy az elosztás "haszonélvező", kiinduló állama legyen, akkor az 54 ezer ember regisztrációs és elosztóközpontjává válna. Röviden Budapest felismerte, hogy ezzel papíron az EU egyik ideiglenes menekülttáborává válna.

Hogy ez hogyan működne a gyakorlatban, az nem világos, de az látható, hogy az Európába érkező emberekkel kapcsolatban komoly logisztikai feladatok merülnek fel. Például ideiglenesen el kell helyezni őket valahol, amíg megkapják a végső döntést arról, hogy maradhatnak vagy visszatoloncolják őket, illetve hogy az előbbi esetben, melyik európai országba kell utazniuk. Azt a problémát is kezelni kell, ha nem tetszik nekik a kijelölt ország stb.

Jó reggelt, olaszok!

Úgy tűnik, Róma is felébredt Budapest után. Nem akarja, hogy az EU további hotspotokat telepítsen Olaszországba. Ezek elvileg jó dolgok, hiszen lehetővé teszik, hogy a menekültek érkezésének helyén rögtön regisztrálják az adataikat. Görögországban is van egy pár belőlük. Valójában azonban arra szolgálnak, hogy megakadályozzák a frontországokat abban, hogy az érkezőket simán átengedjék területükön más országokba.

A hét eleje magyar vitával telt Brüsszelben. Azzal próbálkoztak a szakértők, hogy rásózzák Magyarországra az EU "szívességét", nevezetesen, hogy a többi tagország átvesz tőle 54 ezer menekültet, amit Budapest - az említett hivatalos és nem hivatalos megfontolásokból - makacsul elutasított. Záporoztak a "jobbnál jobb" ötletek.

Osszák szét!

Egyes országok felvetették, hogy ezt keretet fel kellene ajánlani a "déli országoknak", azaz Görögországnak, Olaszországnak vagy Magyarországnak, ha Orbán megváltoztatja álláspontját. Más szóval a három ország szétoszthatná egymás között az 54 ezer ember küldésének jogát.

Mások azzal álltak elő, hogy egyfajta buffer lehetőséget kellene képezni ennek a keretnek a terhére. Ez azt jelentené, hogy minden tagállam igénybe vehetne belőle egy részt, ha úgy érezné, hogy nem tud megbirkózni a hozzá az érkezők tömegével. Más szólval olyan államok is részben küldő országként léphetnének a színre, amelyek jelenleg csak befogadók.

Sokkoló lehetőség

Sok diplomatának leesett az álla, amikor kiderült, hogy a német kormány támogatja ezt az elképzelést. A német szakértők igen előnyösnek tartanák ezt a lehetőséget, hiszen hozzájuk érkezett a legtöbb menedékkérő az elmúlt hónapokban. Nem lenne meglepő, ha gondjuk akadna egy részük elhelyezésével. A kelet-közép-európai országoknál viszont kiütötte a biztosítékot az a lehetőség, hogy Németország nem nyeli el a 120 ezer bevándorlóból rá eső 31 ezret, hanem esetleg továbbküldi őket.

Itt aztán el is akadt a vita, mert a belügyminiszterek keddi, illetve az állam- és kormányfők szerdai csúcsértekezletét előkészítő szakértőket rögzített számokkal indították útjukra kormányaik, azaz nem bólinthattak rá több menekült befogadására, mint amennyit főnökeik jónak látnak.

A szőnyeg alá söpörték

Végül belügyminiszterek keddi tanácskozásukon annak rendje és módja szerint a szőnyeg alá söpörték a kérdést, úgy határoztak, később döntenek az 54 ezer menekült kiindulópontjának meghatározásáról. Emellett - a második ötlet jegyében - bármely tagállam jelezheti, hogy gondjai vannak a rá eső elhelyezési kvóta teljesítésével, és legfeljebb 12 hónapra elhalaszthatja, hogy teljesítse annak 30 százalékát.