Meghajolva a katolikus egyház akarata előtt a horvát parlament elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelynek érelmében az üzletek zárva lesznek vasárnaponként - jelentette az AP 2008 közepén. A tudósítás szerint ez a lépés valóban az egyháznak tett engedmény volt, miután az éveken át kampányolt azért, hogy a vasárnapok a családoké legyenek.

Horvátországban a lakosság kilenctizede római katolikus, ám az emberek az ezredforduló után egyre lelkesebben vetették bele magukat a hét végi shoppingolásba. Az ország egyre több kereskedője döntött úgy, hogy érdemes nyitva tartania áruházait, üzleteit a hét mind a hét napján. A 2008-ban elfogadott törvény kivételeket tett: az üzemanyagtöltő állomásokon, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, illetve kórházakban lévő boltok, továbbá a pékségek, az újságosok és a virágárusok vasárnap is kiszolgálhatták a vásárlókat.

A 2008. július 15-én elfogadott jogszabály 2009. január 1-jétől lépett érvénybe. Akkori értékelések szerint élő bizonyítéka volt annak, hogy a Vatikán nem pusztán az egymilliárd római katolikus vallású ember lelki életére gyakorol hatást, hanem a nemzetek politikai döntéseire is. Politológusok arra számítottak, hogy ez a befolyás a jövőben erősödni fog.

Fél fordulat

Sok kiskereskedő nem tudja, nyitva tarthatja-e üzletét vasárnaponként vagy sem - írta a guide2croatia.net 2009 januárjában. Zágrábban például a Tresnjevka szabad téri piacon csak a piac belső részével szemben lévő boltok lehettek nyitva vasárnap, míg a Dolac piacon csak a belül lévőknek tették ezt lehetővé. A hotelekben lévő üzletek többsége nyitva volt a hét utolsó napján, ám a Mercatorban nem engedték meg ezt a boltosoknak. A Zágráb melletti vasútállomások és buszpályaudvarok környékén lévő üzletek nyitva voltak, míg mások nem.

A kormány végül kénytelen volt engedélyezni a vasárnapi nyitva tartást - bizonyos korlátokkal. A hírportál 2009. májusban arról tudósított, hogy sok kereskedő bosszankodik, mert vasárnap csak délután két óráig tarthatja nyitva áruházait és üzleteit. Ilyen rövid nyitvatartási idővel nem térülnek meg a vasárnapi költségeik - érveltek.

Kevés lesz

Emellett a bevásárlóközpontok bútor- és háztartásieszköz-részlegei semmi hasznát nem látták a változtatásnak, mivel ezek vásárlói jellemzően délután indulnak el "vadászni". A turisták szintén délután keresik fel az áruházakat. A könnyítés június 1-jétől október 1-jéig volt érvényben, mert ez az időszak a főszezon az idegenforgalomban.

A lazítás utáni első vasárnapon részben az előbbiek miatt fél házzal működtek a bevásárlóközpontok. A kereskedők alkalmazottai szintén elégedetlenek voltak az új helyzettel, mert az nem garantálta állásukat - előzőleg 2800 embert bocsátottak el a januártól bevezetett korlátozás miatt. A szakszervezetek arról beszéltek, hogy az enyhítési részleges voltára hivatkozva a munkaakók nem fognak kellő nagyságú vasárnapi pótlékot fizetni alkalmazottaiknak, illetve nem adnak nekik pihenőnapot a vasárnapi munkanap helyett.

Mínusz 15 százalék

A fél éve érvényben lévő törvényt az alkotmánybíróság ütötte ki végleg. A testület megállapítása szerint a vasárnapi bevásárlási tilalom nem legális, valamint szükségtelen szabály egy demokratikus társadalomban. Nem védi meg a munkavállalókat, a kivételképpen nyitva tartó boltokban ugyanis vasárnap is dolgozniuk kell. Emellett korlátozza az üzleti vállalkozás szabadságát és - megint csak a kivételek miatt - a piaci versenyt.

Az alkotmánybíróság a horvát bevásárlóközpontok és áruházláncok beadványa alapján hozta meg döntését. Az októberben megjelent statisztikai adatokból azután az is kiderült, mennyit bukott a kereskedelmi ágazat és közvetve a horvát gazdaság a vasárnapi zárva tartáson. A kiskereskedelmi forgalom 2009 első félévében 15 százalékkal zuhant 2008 azonos időszakához képest.

QP | Quality Placement