A hidegháború vége óta az Északi-sarkvidék a béke és a nemzetközi együttműködés zónája volt, de az elmúlt években a helyzet megváltozott. A térségben megnövekedett az orosz katonai jelenlét, míg Kína az Északi-sarkvidék északi tengeri útvonalát szeretné integrálni az Új selyemút (más néven Egy övezet, egy Út) kezdeményezésen keresztül. 

Az Európai Bizottság a 2021 végére tervezett integrált uniós politika kialakítása előtt újra megvizsgálja az EU szerepét az Északi-sarkvidéken. A Parlament a jövő héten Strasbourgban vitatja meg és szavaz saját jelentéséről. Fontos kérdés ez uniós szempontból: az Északi-sarkvidéken félmillió uniós polgár él Finnországból, Svédországból, valamint Grönlandon keresztül Dániából.

"Sürgősen szükség van az Északi-sarkvidék megítélésének megváltoztatására, mivel az egyre feszültebb nemzetközi helyzet arra kényszerít bennünket, hogy felülvizsgáljuk az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos politikánkat" - mondta Anna Fotyga (ECR, Lengyelország), a parlamenti jelentés szerzője.

Az Északi-sarkvidék többé már nem egy távoli vagy megközelíthetetlen régió, hanem valójában kritikus szerepet fog játszani Európa jövőjében - mondta a képviselő, aki szerint a térség sorsa egyre inkább biztonságpolitikai kérdés. "Az EU sarkvidéki stratégiájának tükröznie kell a régió új biztonsági realitásait, a növekvő geopolitikai feszültségeket és az új szereplőket a területen, mint amilyen Kína is" - mondta Fotyga, úgy véli, Moszkva hosszú távon arra törekszik, hogy egy sor jogi, gazdasági és katonai érdekét érvényesítse . "Ily módon globális feszültségeket visz be egy olyan régióba, amelyet a békés és gyümölcsöző együttműködés térségeként szeretnénk megőrizni" - tette hozzá a lengyel képviselő.

A jelentés sürgeti Oroszországot, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot, és legyen tekintettel tettei következményeire. A dokumentum arra a következtetésre jut, hogy az Oroszországgal az Északi-sarkvidéken folytatott esetleges uniós együttműködés nem veszélyeztetheti a másutt alkalmazott orosz fellépéssel szembeni szankciók céljait.

Fotyga szerint figyelembe kell venni az Északi-sarkvidék növekvő szerepét a kereskedelem, a hajózás, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás terüetein, valamint a helyi közösségekkel, különösen az őslakosokkal kapcsolatos kérdéseknek is hangsúlyt kell kapniuk.

Egyre nagyobb az érdeklődés az Északi-sarkvidék és a terület ritkaföldfém-készletei iránt, amelyek kulcsfontosságúak az új technológiák - mind a környezetbarát, mind a katonai technológiák - kifejlesztésében.

"Európának csökkentenie kell a Kínától való függőségét ezen ásványi anyagok tekintetében, és az Északi-sarkvidéknek központi szerepet kell játszania az Európai Nyersanyag Szövetségben" - mondta a lengyel EP-képviselő.

A képviselők aggódnak amiatt, hogy Oroszország és Kína megfelelő környezeti hatásvizsgálat nélkül fogja kitermelni a régió kincseit. Kína stratégiai infrastrukturális projektekbe történő beruházásai és a bányászati jogok megszerzésére irányuló erőfeszítései aggodalomra adnak okot, mivel emlékeztetnek arra, ahogyan az ország a világ más részein működik. A képviselők ezért arra kérik az északi-sarkvidéki államokat, hogy alaposan vizsgálják meg a külföldi befektetéseket.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.