A Next Generation EU (NGEU) elnevezésű, a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó újjáépítési mentőcsomag 672,5 milliárd eurót (mintegy 229 ezer milliárd forint) biztosít a beruházások és a reformok támogatására 2018-as árakon számolva. Az összeg 312,5 milliárd euró (folyó áron 338 milliárd euró) vissza nem térítendő támogatásból és 360 milliárd euró (folyó áron 390 milliárd euró) kölcsönből tevődik össze.

A helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) keretében kidolgozott tervek 40 százalékának az éghajlat-politika és a biológiai sokféleség általános érvényesítéséhez, a források legalább 20 százalékának pedig az európai digitális stratégiához és a digitális egységes piac megvalósításához kell hozzájárulniuk. A források legalább 7 százalékát hat európai prioritáshoz - a zöldpolitikához, a digitális átálláshoz, a gazdasági kohézióhoz, a termelékenységhez és a versenyképességhez, a társadalmi és területi kohézióhoz, valamint az intézményi ellenállóképesség finanszírozásához - kapcsolódó beruházási és reformintézkedésekre kell fordítani.

QP | Quality Placement

A tagállamoknak szabály szerint 2021 április 30-ig kellett (volna) benyújtaniuk a nemzeti helyreállítási terveiket, ám ezt a határidőt az Európai Bizottság rugalmasan kezeli, ami miatt a tagállamok a terveiket akár 2022 közepéig is benyújthatják. A Bruegel Intézet szerint április 30-ig mindössze 13 tagállamnak sikerült benyújtania a terveit, június 2-ig pedig további 10 tagállamnak sikerült beadnia a helyreállítási terveit. (Ebben azóta sem történt változás a Bizottság honlapja szerint.)

Elsőként a portugál, majd a spanyol, a görög, a dán és a luxemburgi nemzeti helyreállítási tervet javasolta jóváhagyásra a múlt héten az Európai Bizottság, hétfőn pedig az osztrák terveknek adott zöld utat. 

Bizottsági road show

Az Európai Bizottság még a múlt héten jelentette be, hogy a tagországi kormányokkal folytatott intenzív párbeszédet követően a brüsszeli testület befejezte értékelését a nemzeti helyreállítási tervekről, és ezt követően szerdától kezdődően Ursula von der Leyen, a testület elnöke meglátogatja az összes tagállamot, hogy személyesen tárgyaljon e tervekről. A bizottsági elnök a múlt héten Portugáliába, Spanyolországba, Görögországba, Dániába és Luxemburgba látogatott, hétfőn pedig Ausztriában jelentette be az osztrák helyreállítási terv bizottsági jóváhagyását. 

A Bizottság javaslatát követően az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak négy hét áll rendelkezésére, hogy elfogadja a terveket, utat nyitva a kifizetések megkezdésére július folyamán.

Szinte mindenki kéri a vissza nem térítendő keretet

A Bruegel Intézet a június eleji összesítésében azt írta, hogy a terveket eddig beadó 23 tagállam közül Lettország és Svédország kivételével minden ország igényelte a rendelkezésére álló vissza nem térítendő keret teljes összegére, sőt, voltak, amelyek többet is kértek. A Bruegel megjegyzi, hogy végső rendelkezésre bocsátható vissza nem térítendő támogatásokat 2022 közepén a tényleges adatok alapján fogják kiszámolni, a kereten túli összegeket pedig a tagállamoknak saját maguknak kell finanszírozniuk.

Forrás: Bruegel Intézet
Forrás: Bruegel Intézet

Az összeállításból az is kiderül, hogy hitelt június elejéig hét ország kért, amelyek közül Görögország, Románia és Olaszország a teljes hitelkeretre tartott igényt, míg Ciprus, Lengyelország, Portugália és Szlovénia a rendelkezésükre bocsátható hitelkeretnek a 16-37 százalékát igényelték. Az RRF szabályai szerint a tagállamok 2023 augusztus 31-ig igényelhetnek hitelt.

Magyarország egyelőre csak a 7,2 milliárd eurós vissza nem térítendő forrásra tartott igényt, a kedvezményes feltételekkel rendelkezésre álló, hosszú lejáratú hitelre nem.

A magyar tervről júliusban dönthetnek

Az EU-Monitor szerint Johannes Hahn, a költségvetésért felelős uniós biztos egy újságírókkal folytatott beszélgetésen azt mondta, hogy június végéig „több mint 10 ország terveit” hagyhatja jóvá a testület. Ebben azonban vélhetően még nem lesz benne a magyar terv. Magyarország egyébként május 11-én nyújtotta be a saját tervét, amelynek bizottsági jóváhagyása a brüsszeli portálnak nyilatkozó uniós források szerint júliusban megtörténhet.

Amennyiben ezt követően az Európai Tanács is rábólint a tervre, akkor következhet a teljes keret 13 százalékára rúgó előleg kifizetése. Júliusi bizottsági javaslattal számolva azonban az EU-Monitor szeirnt erre elvileg legkorábban szeptemberben kerülhet majd sor, bár uniós illetékesek nem zárták ki annak a lehetőségét sem, hogy a pénzügyminiszteri tanácsot ad hoc módon is összehívják, ha a technikai szintű munka lezárult.

Sokat csiszoltak a magyar terven

Az EU-Monitor szerint a magyar terven mind tartalmi, mind pedig formai szempontból meglehetősen sokat kellett csiszolni. Az EU-Monitor étersülései szerint a Bizottság a következő kérdésekben tartotta szükségesnek a terv módosítását és kiegészítését:

  • annak biztosítása, hogy az európai szemeszterben tett országspecifikus ajánlások nagy részének teljesüléséhez hozzájáruljon a terv (a korrupció ellenes intézkedéseket például túl általánosnak tartották Brüsszelben, így ezek a végső verzióban konkrétabbá válhatnak);
  • a legalább 37 százalékos klímaköltési arány elérésének kellő alátámasztása;
  • a jelentős környezeti károkozás tilalmának érvényesítése a beruházásoknál;
  • a beruházásokat megalapozó költségvetési számítások;
  • a tervben megjelölt mérföldkövek és célok konkrétabb megfogalmazása;
  • a terv végrehajtása és az ellenőrzés.

Az EU-Monitor szerint diplomaták két lehetséges forgatókönyvet említenek a tanácsi jóváhagyással összefüggésben:

  • Az első és talán valószínűbb az, hogy a Bizottság és a tagállamok által elvégzett alapos munkába nem kötnek majd bele és nem szedik majd azt ízekre a terveket a nettó befizető országok, és a helyzet sürgősségét érzékelve érdemi változtatások nélkül jóváhagyják azt.
  • A második ennek az ellenkezője: ha néhány tagállam képviselői szőrszálhasogató módon viszonyulnának a tervek jóváhagyásához, és még a tanácsi döntést megelőzően, a pénzügyminiszteri tanács munkáját előkészítő Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) átvizsgálja a terveket.