Tartóssá vált a rubel gyengülő trendje a főbb valutákhoz képest, július hónapban mind az euróért, mind a dollárt többet kellett adni belőle, mint korábban bármikor, kivéve a háború megindítása és a szankciók első körének bevezetése utáni néhány napot.

Rövid távon jól bírták

Amikor tavaly februárban Oroszország megtámadta Ukrajnát, a nyugati országok azonnal komoly szankciókat léptettek életbe, melyek akadályozták az orosz pénzforgalmat. Az orosz lakosság pánikba esett, menekülni kezdtek a rubelből, mire korlátozták is a napi átváltható mennyiséget fejenként. Az eddig 85-85 rubeles euróárfolyam pár nap alatt a duplájára emelkedett, 170 rubelig.

Itt azonban a pánik abbamaradt, az orosz jegybank kezelni tudta a helyzetet, amiben sokat segített, hogy az ország a magas olajárak idején óriási devizakészletet halmozott fel a nehezebb időkre. Ennek csak egy része fagyott be  szankciók során, a többi az állam rendelkezésére állt. Az árfolyam megfordult, és sokak meglepetésére erősebb lett a rubel, mint a háború előtt volt: mindössze 55 rubelt kellett adni egy euróért.

Egyszeri nagy bevétel

Ebben szerepet játszott, hogy az olajár és a gázár egyaránt megugrott, ráadásul a gáz esetében Oroszország kötelezte az európai, barátságtalannak vagy inkább ellenségesnek minősített országokat arra, hogy rubelben fizessenek, vagyis az euró átváltása a szankciókat megkerülve gond nélkül megtörténhessen. Ezt sok ország elfogadta, mások nem, így meg is indult az orosz gázról való leválás, amely aztán nyáron felgyorsult, az égbe küldve a gáz árát. Így a megmaradó gázvásárlók is elképesztő devizamennyiséget fizettek Oroszországnak.

Zuhanó exportbevételek

A nyár végén az oroszok elzárták az Északi Áramlat vezetéket, majd máig ismeretlenek fel is robbantották azt, és az elhúzódó háború miatt egyre több európai ország döntött úgy, hogy búcsút mond az orosz gáznak. Év végére ez a folyamat kiteljesedett, Európa korábbi gázvásárlása az ötödére esett vissza, ezen belül Magyarország és Szlovákia maradtak a legnagyobb szereplők.

A kiesést boldogan betöltötték a cseppfolyósított (LNG) gáz eladói, mára az USA, Katar, Marokkó és kisebb tételekkel más országok is boldogan szállítanak az európai piacra, az ár visszatért a békebeli szint közelébe. Az orosz bevétel így a gáz esetében a töredékére esett, és jelentősen csökkent az olaj esetében is, ahol egyrészt visszaesett az ár, másrészt az orosz olaj diszkonttal forog, és a G7 országok árplafont is alkalmaznak, és az exportált mennyiség is visszaesett.

Költséges háború, nagy hiány, apadó tartalékok

A kiadási oldal ugyanakkor jelentős, a háború költséges, az orosz fizetési mérleg hiánya magas, és ez csak addig lesz fenntartható, amíg ezt a korábbi tartalék lehetővé teszi. Így érthető, hogy a rubel folyamatosan gyengül: a folyamat tavaly év végén kezdődött, majd idén tavasszal már elérte az árfolyam a háború előtti leggyengébb szinteket, mostanra pedig jóval alul is múlta azokat.