Háromévente teszi közzé európai egészségügyi jelentését az egészségügyi világszervezet (WHO). Legutóbb, 2012-ben az európai régióhoz tartozó 53 tagállam "Egészség 2020" címmel olyan új, egészségpolitikai olyan keretrendszert fogadott el, amely kormányokon átívelően célozza meg a lakosság egészségi állapotának és jól-létének javítását, az egészségügy egyenlőtlenségeinek mérséklését, a közegészségügy erősítését és a magas minőségű, fenntartható, emberközpontú egészségügyi rendszer biztosítását. A tagállamok 2013-ban jóváhagyták a végrehajtás monitorozását és megállapodtak abban, hogy a célok elérésének értékelésekor 2010-et veszik kiindulási alapnak. A 2015-ös jelentés az Egészség 2020 program céljainak eddigi megvalósulását veszi górcső alá.

A most publikált elemzésben többek között a korai halálozás alakulását, az élettartam növekedését, az egyenlőtlenségek csökkenését, a lakosság jól-létének biztosítását és az ellátásbeli hiányosságok lefedésére tett lépéseket vizsgálták. Megállapították, hogy a régió ugyan jól halad azon az úton, hogy a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a diabétesz és a krónikus légzőrendszeri betegségek által okozott korai halálozási rátát 2020-ig évente 1,5 százalékkal csökkentse, azonban nagyon sok még a tennivaló az említett betegségek fő rizikófaktorainak visszaszorítása érdekében.

Európa az alkohol rabságában

Ha ugyanis a dohányzás, és az alkoholfogyasztás mértéke nem csökken, és az elhízás kezelésében sem lesz változás, a jövő generációi nem fogják megérni azt a kort, amit a nagyszüleik - olvasható az elemzésben.

Európa jelenleg világelső az alkoholbevitelben, ami nem meglepő módon az alkoholfüggőség, és az alkoholfogyasztással összefüggő rendellenességek gyakoribb előfordulását eredményezi. A fogyasztás mértéke országonként nagyon eltérő, a fejenkénti és évenkénti 0,32 litertől a 14,37 literig terjedő skálán mozog, miként a 15 évesnél idősebb korosztály körében az alkoholizálás következtében kialakuló károsodások szintje is változatos képet mutat.

Forrás: WHO
Kép: Fejenkénti alkoholfogyasztás Európában a 15 éves és annál idősebb lakosság körében

A dohányzás és alkoholfogyasztás jelentősen csökkenti az élettartamot, bár ezt a rizikót az országok próbálják mérsékelni. A legtöbb országban azonban ezek a lépések nem eléggé hatékonyak - írja a WHO. A cigarettázást visszaszorításában a legnagyobb sikereket Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Oroszország és Ukrajna érte el. Mindenesetre az alkoholfogyasztás csökkentését célzó állami beavatkozások, mint például az elérhetőség korlátozása és az árazás, csak lassan hozzák meg a várt eredményt.

Riasztóan magas, és folyamatosan nő a túlsúlyosak és elhízottak aránya

A 21. századi közegészségügy egyik legnagyobb kihívása a túlsúly és az elhízás. Előfordulásuk az európai régió számos országában megháromszorozódott 1980-as évek óta. A régió lakosainak 58,6 százaléka túlsúlyos, 23 százaléka elhízott. Különösen aggasztóan nő a túlsúly a tinédzserek körében, egy nemzetközi tanulmány szerint a 11 évesek 23 százalékának van súlytöbblete - áll a jelentésben. Mind a felnőttek, mind a kamaszok elhízásának fő rizikófaktora a nem megfelelő táplálkozás és mozgás hiánya. A túlsúly és az elhízás változatos fizikai korlátozottsághoz és lelki problémákhoz vezet, emellett drasztikusan növeli a kockázatát a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, vagy a cukorbetegség kialakulásának.

Kevesebb a baleset és az öngyilkosság

A korai halálozás fő rizikófaktorai a WHO európai régiójában:
- a fejenkénti 11 liter tiszta alkohol fogyasztása évente
- a lakosság 59 százalékának túlsúlya
-a lakosság 30 százalékának dohányzási szokásai

A jelentés a külső okok -  balesetek, öngyilkosság -  miatti halálozási ráta csökkenéséről tudósít, a javulás leginkább az európai régió keleti felében, különösképpen Észtországban, Lettországban, Oroszországban és Ukrajnában érzékelhető. Oroszországban a közlekedési baleset miatt bekövetkező halálozás 20 százalékkal mérséklődött az elmúlt 10 évben, köszönhetően az út- és infrastruktúra fejlesztéseknek, a közlekedési és jogi szabályozás megerősítésének.

Reflektorfényben az egyenlőtlenségek

A csecsemőhalandóság és a várható élettartam mutatói régió szerte javulnak, csökken a két szélső érték közötti távolság, azonban még így is nagyon nagy. Csecsemőhalandóságban a skála egyik végén ezer élveszületésre 2, a másik végén 22 csecsemőhalál jut évente. A születéskor várható élettartam pedig 71 és 82 év között változik az európai régióban, azaz 11 év a különbség a lista két szélsősége között.

Az egyenlőtlenségek felszámolására önálló egészségpolitikát elfogadó országok aránya a 2010-es 58 százalékról 2013-ra 67 százalékra nőtt, és kiszélesedett az intézkedések hatálya is. Míg 2010-ben leginkább a hátrányos helyzetű csoportok egészséges életkezdésére fókuszáltak, 2013-ra a szegénység kezelése és a fizikai környezet javítása is terítékre került.

Így állunk az oltásokkal

A riport készítői a fertőző betegségek elleni átoltottsági hiányosságaira figyelmeztetnek. Növekvő általános átoltottság  - gyermekbénulás ellen 95,2 százalék, kanyaró ellen 94,6 százalék 2012-ben - mellett is vannak olyan térségek, ahol állandó éberségre van szükség, mert az optimálisnál alacsonyabb szintű az átoltottság és a betegség megjelenése még mindig fenyegető veszélyt jelent. Idén például négy kanyarós halálesetet jelentett a WHO, s harminc év után újra volt egy gyermekáldozata a diftériának is.

Sokakat dönthet anyagi csődbe egy betegség

A WHO európai régiójának 53 tagállama közül csak 12-ben volt 15 százalék alatti a közvetlen lakossági kiadások aránya a teljes egészségügyi büdzsén belül. Vagyis további 41 ország lakosai katasztrofális egészségügyi kiadásoknak vannak kitéve, s egy betegség akár szegénységbe is taszíthatja őket - hívja fel a figyelmet a szervezet jelentése.

Forrás: WHO
Kép: Lakossági közvetlen kifizetések részesedése az egészségügyi büdzsékből

Amit nem könnyű mérni

A WHO egészségügyi jelentéseibe 2012-ben vezették be a jól-létet, mint indikátort, szubjektív (az élettel való elégedettség) és objektív mutatók (munkanélküliség, csatornázottság, lakhatás, beiskolázás) kombinációjaként. A tapasztalatok szerint a jól-lét mutatót erősen befolyásolja a kulturális környezet.  Mindenesetre az egészség és a jól-lét közötti kapcsolat megértéséhez az elemzők további kutatásokat és tartanak szükségesnek.

QP | Quality Placement