„A szemünk most Magyarországra és természetesen Törökországra szegeződik, és várjuk, hogy ezek az országok ratifikálják a kérelmünket. Úgy gondolom, nagyon fontos lenne, hogy ez lehetőleg minél előbb megtörténjen” – mondta Sanna Marin a CNN szerint. A finn miniszterelnök Helsinkiben tartott közös sajtótájékoztatóján elmondta, hogy kedden korábban telefonbeszélgetést folytatott Jens Stoltenberg NATO-vezérrel, hogy megvitassák "tagsági kérelmünk ratifikálását".

Svédország és Finnország júniusban memorandumot írt alá Törökországgal, amelyben kötelezettséget vállaltak arra, hogy foglalkoznak Ankara terrorizmussal és fegyverexporttal kapcsolatos biztonsági aggályaival, miután a török fél ellenezte a szövetséghez való csatlakozásra vonatkozó eredeti ajánlatukat.

Magyarország papíron nem ellenzi a bővítést

Stoltenberg október 26-án Brüsszelben újságíróknak elmondta, hogy Magyarország világossá tette, hogy hamarosan ratifikálja a csatlakozási jegyzőkönyvet, ami lehetővé teszi, hogy a két ország teljes jogú tagja legyen a szövetségnek. Egyelőre viszont még nem szavazott az egyezményről az országgyűlés, pedig a többi NATO-tagállam már szeptemberre megtette ezt.

Marin svéd kollégája, Ulf Kristersson a ratifikációs folyamat gyorsaságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy a szövetség 30 tagja közül 28 már ratifikálta kérelmét. 

„Teljes mértékben tiszteletben tartjuk, hogy a szövetségen belül minden ország saját döntést hoz. A minap telefonon beszéltem [Recep Tayyip] Erdogan török elnökkel, és megállapodtunk abban, hogy Ankarába megyek, és a pontos időpontot akkor közlöm, amikor azt hivatalosan megerősítik” – tette hozzá Kristersson. 

Svédország és Finnország májusban jelentette be csatlakozási szándékát a NATO-hoz, miután Oroszország ukrajnai inváziója hirtelen változást okozott a blokkhoz való csatlakozással kapcsolatos hozzáállásban. Törökország azért blokkolja a két fél csatlakozását, mert a kurdok támogatásában vett részt Stockholm és Helsinki. A magyar kormány semmilyen ellenvetést nem fogalmazott meg a tagsági kérelmekkel szemben, egyszerűen csak nem tűzte napirendre a szavazást a kérdésről. Szakértők szerint ezzel Törökországnál akar plusz pontokat szerezni a kormány.