A hétfőn közzétett új felmérések szerint októberben csökkent az amerikai és az európai üzleti aktivitás. A világ legnagyobb gazdaságának legnagyobb hajtóerejét jelentő szolgáltatási tevékenység erőteljes lassulása okozta az Egyesült Államok válságát. Eközben Európában a német gyárak a világjárvány kezdete óta a legnagyobb mértékű termeléscsökkentéssel zárták az előző hónapot – derül ki az S&P Global felméréseiből.

Európa az ukrajnai háború miatti szankciókra válaszul hozott orosz energiazsarolás következményeivel küzd: Oroszország folyamatosan csökkenti az energiahordozók exportját, amely drágulást okoz az iparban és a szolgáltatószektorban is.

Viszont a mostani válságnak nincs nyertese: Kína gazdasága a szeptemberig tartó három hónapban fellendült, mivel a Covid-19 zárlatok enyhülésének köszönhetően nőtt a gyárak termelése, de közben a fogyasztói kereslet visszaesett, az ingatlanpiac pedig lelassul. A világ második legnagyobb gazdaságában még az exportnövekedés is ütemet tévesztett.

Amerika nem nyertes

Bár elterjedt tévhit, hogy az Európai Uniót sújtó válság miatt az Egyesült Államok nagy nyertese az ukrajnai háborúnak, valamint az Oroszország által alkalmazott energiaéheztetésnek, valójában az amerikai gazdaság egyre mélyebb gödörbe kerül. Az S&P Global közölte, hogy az Egyesült Államokra vonatkozó összetett termelési indexe, amely a szolgáltatási és feldolgozóipari tevékenységet foglalja magában, októberben 47,3 pontra csökkent a szeptemberi 49,5-ről, ami 2009 óta a második leggyorsabb ütemű csökkenés. Még a koronavírus-járvány okozta válságban, 2020 elején volt ennél gyorsabb a visszaesés, de akkor a karantén-intézkedések vezettek a leálláshoz. (Az 50 pont alatti szint az indexen a gazdasági aktivitás csökkenését, míg az 50 feletti érték a növekedést jelzi.)

Az amerikai cégek arról számoltak be, hogy az erős dollár és az exportpiacokon uralkodó kihívásokkal teli gazdasági körülmények a külföldi vevők keresletét is terhelték - közölte az S&P Global a WSJ szerint. 

„Az amerikai gazdasági visszaesés októberben jelentős lendületet vett, miközben a kilátásokba vetett bizalom is meredeken romlott” – mondta Chris Williamson, az S&P Global vezető üzleti közgazdásza az adatok kapcsán.

Az inflációs nyomás hoz recessziót

Az amerikai és az európai felmérések azt mutatták, hogy az inflációs nyomás továbbra is erős maradt. Az amerikai cégek októberben az inputköltségek növekedésének felgyorsulásáról számoltak be, a magasabb kamatlábakra, a kínálati hiányra és a bérnyomásra hivatkozva.

Az erős infláció és a gyengülő növekedés kombinációja nehéz döntések elé állítja a globális politikai döntéshozókat, de a központi bankok egyelőre a gazdasági növekedés lassítása révén emelik a kamatlábakat az infláció csökkentése érdekében. Az Európai Központi Bank csütörtöki ülésén várhatóan 0,75 százalékról 1,50 százalékra emeli az irányadó kamatlábat. A Federal Reserve jövő héten ülésezik, és várhatóan újabb 0,75 százalékpontos kamatemelést hagy jóvá.

A földgázfogyasztás Európában a hűvösebb időjárás beköszöntével általában meredeken emelkedik, és a hatóságok figyelmeztettek, hogy a fogyasztás jelentős csökkentése nélkül idén arra is sor kerülhet, hogy kvótázzák a földgázt. A kereslet szezonális emelkedésével egy időben bekövetkező energiaár-emelkedés még akkor is tovább gyengítheti a gazdaságot, ha nem kényszerül a régió az olaj- vagy földgázkészletek beosztására.

Az S&P Global összetett beszerzésimenedzser-indexe az euróövezetre vonatkozóan - amely a feldolgozóipari és a szolgáltatási szektorban egyaránt méri az aktivitást - októberben 47,1 volt, szemben a szeptemberi 48,1-gyel, ami a negyedik egymást követő hónapban jelez zsugorodást. Az euróövezetben a feldolgozóiparban csökkent a legnagyobb mértékben a tevékenység, különösen az energiaigényes ágazatokban, például a vegyiparban és a műanyagiparban.

Németország hozza a legnagyobb válságot

Németország – Európa fő feldolgozóipari központja és korábban az orosz gáz egyik legnagyobb felhasználója – erőteljes visszaesést szenvedett el. Összetett beszerzési menedzserindexe (BMI) 2020 májusa óta a legalacsonyabb szintre esett, amikor a gazdaság legnagyobb szereplői leálltak. Franciaországban, amely sokkal kevésbé függ az orosz energiaellátástól, stagnálást regisztráltak, miután a múlt hónapban növekedést tapasztaltak.

A téli fűtési szezon enyhe kezdete és a magas gáztároló töltöttségi szintek felcsillantották a reményt, hogy Európa átvészeli a telet gázkvótázás nélkül, és a földgáz árát az augusztus végi 350 eurós csúcsról 130 euró/megawattóra alá szorították. Hétfőn ráadásul már a 100 eurós szint alá is benézett az ICE TTF fronthavi árfolyama.

Nemzetközi Valutaalap azonban vasárnap arra figyelmeztetett, hogy Európa még mindig szembesülhet azzal, amit a kormányai kétségbeesetten szeretnének elkerülni. „A közeljövő egyik fő kockázata az energiaellátás részleges leállása, ami a hideg téllel együtt gáz-, és élelmiszerhiányhoz, valamint mélyebb gazdasági fájdalmakhoz vezethet” – közölte az IMF. Az orosz-ukrán válság miatt ráadásul jelentősen romlott a háztartások vásárlóereje.

Az IMF az euróövezetre vonatkozó 2023-as gazdasági növekedési előrejelzését mindössze 0,5 százalékra csökkentette a januárban, az invázió előtt prognosztizált 2,5 százalékról. 

Kínának már a valuta elértéktelenedésre is készülnie kell

A jüan 14 éve nem látott mélypontra zuhant hétfőn az amerikai dollárral szemben. A hongkongi Hang Seng index 2009 áprilisa óta a legalacsonyabb szintre esett. Sanghajban az irányadó részvényindex 2 százalékot esett, amivel az idei év eddigi vesztesége 18 százalékra nőtt.

De nemcsak a pénzpiacokon látszik válság, hanem az ingatlanpiacon is. A kínai lakásárak szeptemberben 13. hónapja süllyedtek, aláhúzva Hszi Csin-ping elnök ígéretét a zuhanó ingatlanpiac megállítására, miután történelmi harmadik ciklusra megszerezte a hatalmat.  Az új lakások árai 70 városban - az államilag támogatott lakások nélkül - 0,28 százalékkal csökkentek a múlt hónapban augusztushoz képest, amikor 0,29 százalékkal csökkentek - derült ki a Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal adataiból hétfőn. A használt lakások piaca rosszabbul teljesített, a meglévő lakások árai 0,39 százalékkal csökkentek, 2014 októbere óta a legnagyobb mértékben.

A kínai lakáspiac továbbra is volatilis, annak ellenére, hogy a pénzszűkében lévő fejlesztők adósságválsága miatt megroppant bizalom helyreállítására irányuló lépések hullámát jelentették be a múlt heti pártkongresszuson. A pekingi kormány adatai szerint a múlt hónapban tovább csökkentek a lakáseladások és az ingatlanberuházások, bár a visszaesés üteme mérséklődött. 

A Bloomberg számításai szerint az ingatlaneladások szeptemberben 15 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest, ami javulást jelent az augusztusi 21 százalékos csökkenéshez képes. Az ingatlanbefektetések 12 százalékkal estek vissza éves szinten, miután augusztusban 14 százalékot veszítettek. 

Egy nemrégiben készült központi banki felmérés szerint a háztartások 73 százaléka arra számít, hogy az ingatlanárak rövid távon változatlanok maradnak vagy csökkennek, ami rávilágít a fogyasztói bizalom csökkenésére a kilátástalan munkahelyi kilátások és a gyengülő gazdaság közepette.

Az már nagyjából biztosnak tűnik, hogy a kínai GDP nem éri el a kitűzött 5,5 százalékos növekedési célt. A legoptimistább becslés is 4 százalékos pluszt vár, miközben a konzenszus nagyjából 3 százalékot valószínűsít 2022-re.