A közkeletű tévhittel szemben, miszerint az Egyesült Államok 52 tagállamból állna, valójában csak 50 szövetsége teszi ki az országot. A félreértés alapja, hogy Puerto Ricót és Washington D.C-t (ritkábban az Amerikai Virgin-szigetek is emlegetik) sokan külön tagállamnak veszik, pedig bár rendelkeznek egy erős önkormányzatisággal, valójában sem kongresszusi képviselőjük, sem szenátoruk nincs, sőt Puerto Rico még elektori szavazattal sem rendelkezik, vagyis az ott élők bár amerikai állampolgárok, nem dönthetnek az elnök személyéről. 

Washington és a vele lényegében egybeforrott Columbia kerület (District of Columbia) az egyetlen nem állam, amely az elnökválasztáson választójogot kapott a 23. alkotmánymódosítás 1961-es ratifikálásával. Viszont azóta sem kapott képviseletet a Kapitóliumban, ami már egy több évtizedes konfliktust okoz a terület lakói és a szövetségi kormány között. Annyira mély seb ez a helyieknél, hogy 2000 májusa óta az itt kiadott rendszámokon az a mottó szerepel, hogy "Adózás képviselet nélkül" - ahogy azt a Boundary Stone cikke összefoglalja.

QP | Quality Placement

Már 2020-ban felmerült, hogy szövetségi állami státuszt kapjon a főváros és környéke, de mivel a terület inkább a Demokrata Párthoz húz, az előző republikánus vezetés alatt nem mutatkozott arra esély, hogy ez megvalósuljon. Viszont mivel idén januárban Joe Bidennel együtt kvázi szenátusi többséget is szerzett a párt, újra erőre kapott az 51. államról szóló javaslat. "Washington állam, Douglass Commonwealth" néven emelnék új rangra, kivennék belőle viszont a Fehér házat, a National Mall nevű parkot, valamint a Kapitóliumot és a többi fontos közigazgatási intézményt, amelyek a szövetségi központot jelentenék a jövőben. Ezeken a területeken hivatalosan egyetlen egy lakcím sincs, tehát lakatlan a központ - derül ki az amerikai Forbes cikkéből.

A Fehér ház kedden jelentette be, hogy a Biden-adminisztráció "határozottan támogatja" a törvényjavaslatot, azzal érvelve, hogy "a képviselet nélküli adózás és az önkormányzatiság megtagadása sérti azokat a demokratikus értékeket, amelyekre nemzetünket alapították". 

Viszont még így is kérdéses, hogy átmegy a javaslat: a Szenátusban a washingtoni államiságról szóló törvényjavaslatnak 44 demokrata támogatója van, kivéve néhány mérsékelt képviselőt, míg a képviselőházi változatnak 216 demokrata támogatója van, tehát még az alelnök Kamala Harris döntőszavazatával sem lenne többségük.

Az ügy felkarolása azért is fontos a Demokrata Pártnak, mert a hatályos választási törvény a ritkán lakott államoknak - amelyek általában a republikánusokat választják - túl nagy hatalmat ad. A demokraták szűken tartják a szenátust, köszönhetően annak, hogy olyan államokban, mint Nyugat-Virginia és Montana, meg tudták tartani a mandátumukat.

"D.C. még egyetlen kongresszusi körzetnek sem felelne meg, és most itt vannak, olyan hatalmat és tekintélyt akarnak, mintha egy egész állam lenne az Egyesült Államokban" - mondta Nancy Mace dél-karolinai republikánus képviselő a hírre. Érvelése viszont annyiban hibás, hogy Wyomingban és Vermontban is kevesebben laknak, mint DC.-ben, és DC. 692 000 lakosával éppen csak elmarad a kongresszusi körzetek 710 000 fős átlagától.