Szappanoperába illő körülmények között maradt le a német CureVac biotechnológiai vállalatcsoport a koronavírus-vakcinák minél gyorsabb kifejlesztéséért vívott a versenyben mások mellett a szintén német BioNTech és az amerikai Pfizer párosával és az amerikai Modernával szemben - derül ki a Financial Times cikkéből, amely arról szól, hogyan készül a cég a visszavágásra.

A CureVac története 15 évvel korábban vett fordulatot, amikor Ingmar Hoerr (a fenti képen látható), a vállalat alapítója egy párizsi szálloda alagsorában megállapodott Bill Gates amerikai milliárdossal, hogy támogatja a vállalkozását, amely egészen új módon készül harcba szállni a fertőző betegségekkel szemben.

QP | Quality Placement

Az úgynevezett mRNS technológiáról van szó, amelyet az említett versenytársak is alkalmaznak. Úgy tűnt, a CureVac az elsők közt lehet a koronavírus-oltások kifejlesztésében. Végül jó hat hónappal lemaradtak a versenyben, amit regényes körülmények magyaráznak. Az első egy durva pletyka arról, hogy az USA korábbi vezetése Donald Trump volt elnökkel az élén le akarta nyúlni a vállalatot a németektől.

Folyamatban van az engedélyeztetés

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) Humángyógyszer Bizottsága februárban megkezdte a német CureVac gyógyszervállalat koronavírus elleni oltóanyagának folyamatos felülvizsgálatát. Az Európai Bizottság tavaly novemberben kötött szerződést a CureVac-kal, az első körben 225 millió adag vakcina vásárlásáról, fenntartva további 180 millió adag igénylésének lehetőségét. Az oltóanyag a hírvivő RNS (mRNS) technológián alapul, amely lipid-nanorészecskék segítségével juttatja be a sejtekbe az mRNS-t.

A magyar kormány a CureVactól 250 ezer ember oltására elegendő vakcinát rendelt.

Trump ajánlatot tett?

Miután a vállalkozás vezetői 2020 kora márciusában a Fehér Házban tárgyaltak, a német média elkezdett arról spekulálni, hogy a Trump-adminisztráció el akarja csábítani, és csak az amerikaiak rendelkezésére álló koronavírus-vakcina kifejlesztésére akarja felhasználni a céget. Tápot adott a találgatásoknak, hogy a cégnek van egy bázisa Bostonban is, amire rárakott egy nagy lapáttal Dietmar Hopp, a CureVac vezető befektetőjének interjúja, amiben erről is beszélt. Ez követően a cég amerikai vezérigazgatója váratlanul lemondott.

A vállalat és az amerikai kormány egymás lábán taposva cáfolták a hírt, ám ekkor jött a másik csapás. Hoerr, aki átvette a vállalat vezetését az amerikai menedzsertől, váratlanul agyvérzést kapott, és hátrább kellett lépnie. A cég másik befektetője, Friedrich von Bohlen und Halbach szerint a Trump-konspirációt olyanok találhatták ki, akiket zavart, hogy egy német vállalat túl közel kerül az amerikai vezetéshez. Mások úgy vélik, hogy a befektetők kavarták a pletykát abban a reményben, hogy megijesztik a német kormányt, amely, hogy otthon tartsa a CureVacot, betol egy rakás pénzt a cégbe.

A német kormány beszállt

Akárhogy is volt, az Európai Bizottság március közepén videókonferencia formájában virtuálisan egy asztalhoz ült a 20 éves vállalat vezetőségével, és megegyezett arról, hogy 80 millió euró hitellel támogatja a koronavírus-vakcina minél gyorsabb kifejlesztését. Június közepére a német kormány jutott arra döntésre, hogy 300 millió eurót kellene befektetnie a CureVacba, amiért cserében 23 százalékos részesedést kapott a cégben. Ezt követően a vállalat részvényeit bevezették az amerikai Nasdaq tőzsdére. A berlini kormány nem véletlenül állt a vállalat mellé, a CureVac, amely korábban a veszettség elleni oltást fejlesztette, tapasztaltabb volt a génmanipulációs technológia terén, mint a BioNTech.

Végül azonban a tesztek azt mutatták, hogy a Pfizet/BioNTech és a Moderna vakcinája több antitest gyártására készteti az emberi szerveztet, mint a CureVacé, bár szakértők megjegyzik, hogy az ilyen összehasonlítások mindig olyanok, mintha almát hasonlítanánk körtéhez. A nem végleges adatok ellenére az Európai Bizottság 405 millió dózist rendelt a vállalattól, amely ezt követően több bérgyártási szerződést írt alá német és francia gyógyszergyártókkal. A piac is áldását adta a CureVacra, a vállalat 517 millió dollárt gyűjtött be a tőzsdén, részvényárfolyama hatszorosa az augusztusi első kibocsátási értéknek, értéke 16 milliárd dollár körül alakul és az elmúlt időszakban kétszer is meghaladta a Deutsche Bankét.

Sima hűtőszekrényben tárolható

Két év múlva senki sem fog emlékezni arra, hogy melyik cég késett néhány hónapot a termékével - véli von Bohlen. Csak a gyártási kapacitás, a minőség és az ár fog számítani, mivel várhatóan rendszeresen ismételni kell majd a koronavírus-oltásokat. A CureVac terméke néhány hónap múlva kaphatja meg a felhasználási engedélyeket. Hoerr szerint a késés valójában hasznukra válik több ok miatt is. Egyrészt adtak időt maguknak arra, hogy a vakcinájuk ne igényeljen mélyhűtést, sima hűtőszekrényben három hónapig eláll, ami megkönnyíti a forgalmazását a feltörekvő országokban.

Emellett hatékonyabb lehet a termékük, dózisonként elég lehet belőle 12 mikrogramm. Ezzel a CureVac oltásából lehet szükség a legkisebb mennyiségre az mRNS technológiával készülő vakcinák közül. A késést arra is fel tudták használni, hogy jobban megszervezzék a gyártást, így idén 300 millió dózis gyártását ígérik, amit 2022-ben egymilliárdra tudnak emelni. Ezek a várakozások találkoznak az oltásversenyben szintén lemaradt brit GlaxoSmithKline gyógyszeripari óriás becsléseivel, részben ezért vettek kilencszázalékos részesedést a CureVacban. A jó PR jegyében már "új generációs" koronavírus-oltásként tálalják a cég termékét.