Üveges szemek, egyszótagos válaszok, az okostelefon hangszóróiból érkező sípoló és zümmögő hangok egyenletes csengése. 

A szülők számára világszerte ismerős ez a jelenet: a gyerekeik internetfüggőséggel küzdenek. Erről beszélt Věra Jourova is: amikor a 10 éves unokája a képernyő előtt ül, „már semmi sem létezik körülötte, még a nagyi sem” – mondta az átláthatóságért felelős biztos júniusban az Európai Parlament egyik rendezvényén.

Az országoknak most lett elegük és lépéseket próbálnak tenni a nagy közösségi médiaplatformok, például a Facebook, az Instagram és a TikTok túlzott – és potenciálisan káros – használatának megfékezésére.

Kína például 40 percben akarja korlátozni a képernyő előtt töltött időt a nyolc év alatti gyermekek számára, míg

az Egyesült Államokban Utah állam digitális kijárási tilalmat rendelt el a kiskorúak számára,

és szülői hozzájárulást kér a közösségi média használatához. Franciaország a vállalatokat vette célba, és előírta számukra, hogy gyártsanak le egy olyan szülői felügyeleti rendszert, amely a készülék bekapcsolásakor aktiválható – írja a Politico.

Az Európai Uniónak is megvannak a maga átfogó tervei, merész lépéseket tesz a digitális szolgáltatásokról szóló törvényével (DSA), amely e hónap végétől arra kényszeríti a legnagyobb online platformokat –TikTok,Facebook, Youtube –, hogy nyissák meg rendszereiket az Európai Bizottság ellenőrzése előtt, és bizonyítsák, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy termékeik ne károsítsák a gyerekeket.

És mivel jár, ha a cégek ennek nem felelnek meg? A vállalatok globális éves bevételének akár hat százalékáig terjedő súlyos bírságot is kaphatnak.

Pszichés zavart okozhat a lájkfüggőség

A közösségi média használata és a tinédzserek mentális egészsége közötti pontos kapcsolatról komoly viták folynak. Ezek a digitális óriások abból élnek, hogy megragadják a figyelmet, és a lehető legtovább próbálják megtartani, miközben a hirdetők dollárjait is begyűjtik. Ebben pedig vérprofik: a végtelen görgetés és a lájkok vagy értesítések rendszeres, de kiszámíthatatlan visszajelzései olyan stimuláló hatásokat váltanak ki, amelyek a nyerőgépek agyunk huzalozására gyakorolt hatását utánozzák. 

A lájkok utáni vágyat még a felnőtteknek is elég nehéz kezelni, ám a kiszolgáltatott fiatalok számára ez a még inkább negatív következményekkel jár:

  • szorongás,
  • depresszió,
  • testképzavarok,
  • és gyenge koncentráció.

Ezzel egyidejűleg az okostelefonok használata robbanásszerűen megnőtt, és egyre többen jutnak hozzá, ráadásul egyre fiatalabb korban. 

A mentális egészséggel kapcsolatos megbélyegzés visszaesése miatt a fiatalok a felmérésekben szívesebben írják le, hogy min mennek keresztül. A változó politikai és társadalmi-gazdasági tényezők, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmak szinte biztosan szerepet játszanak. 

A Facebook-hatás

A kutatók egyetértenek abban, hogy a technológia is szerepet játszik ebben a lelki instabilitásban, de abban is, hogy nem magyarázza meg teljesen a tendenciát, eltérően vélekednek arról, hogy hová helyezzék a hangsúlyt. 

Luca Braghieri, az olaszországi Bocconi Egyetem közgazdaságtan tanársegédje elmondta, eredetileg úgy gondolta, hogy a Facebookkal kapcsolatos aggodalmak túlzóak, de miután elkezdett kutatni a témában, meggondolta magát – és azóta már törölte is a Facebook-fiókját.

Braghieri és kollégái átvizsgálták a 2004-2006 közötti amerikai egyetemei mentális egészségügyi felméréseket, vagyis azt az időszakot, amikor a Facebookot először vezették be az amerikai főiskolákon, és mielőtt a nagyközönség számára elérhetővé vált volna. Arra jutottak, hogy azokon a főiskolákon, ahol bevezették a Facebookot, a diákok mentális egészsége extrém mértékben romlott a Facebook-mentes egyetemi hallgatókéhoz képest.

Elia Abi-Jaoude, a Torontói Egyetem pszichiátere és akadémikusa elmondta, hogy első kézből figyelte meg a hatást, amikor 2015-től egy gyermek- és ifjúsági pszichiátriai fekvőbeteg-osztályon dolgozott.

„Gyakorlatilag a frontvonalban voltam, tanúja voltam a serdülők küzdelmeinek drámai növekedésének. Láttam mindenféle panaszt: depressziót, szorongást és öngyilkosságot is. Feltűnő jelenség indult meg akkoriban"

– mondta az orvos. Hozzátette, hogy a legnagyobb aggodalmat az alváshiány – és az ezzel járó hangulatingadozás, rosszabb iskolai teljesítmény jelenti. Elia Abi-Jaoude szerint a lakosság nagy része krónikusan alváshiányos, és erről leginkább az okos telefonok és a social media tehet.  

Bekeményít az EU

Az elmúlt években az olyan gigavállalatok, mint az Instagram, a YouTube vagy a TikTok, az egyre növekvő nyomás miatt különböző eszközöket vetettek be az aggodalmak eloszlatására, többek között a szülői felügyeletet is.

A YouTube és az Instagram 2021 óta emlékeztetőket küld a platformjukat használó tinédzsereknek, hogy tartsanak szünetet. A TikTok márciusban bejelentette, hogy a kiskorúaknak egy óra elteltével az alkalmazásban egy jelszót kell megadniuk ahhoz, hogy folytathassák a videók nézését.

A közösségi médiavállalatoknak azonban hamarosan emelni kell a biztonsági szintet. A több mint 45 millió felhasználóval rendelkező online platformoknak legkésőbb augusztus végéig meg kell felelni az Európai Unió szabályrendszerének.

Minden évben le kell adniuk a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt felügyelő hatóságnak – az Európai Bizottságnak –, hogy milyen jelentős hatást gyakorolnak algoritmusaik, reklámjaik és szolgáltatási feltételeik egy sor társadalmi kérdésre, például a kiskorúak védelmére és a mentális jólétre. Ezt követően konkrét intézkedéseket kell majd javasolniuk és végrehajtaniuk egy könyvvizsgáló cég, a Bizottság és kutatók ellenőrzése mellett.

Az intézkedések közé sorolják például annak biztosítását, hogy az algoritmusok ne ajánljanak fogyókúrás videókat tizenéves lányoknak, vagy az automatikus lejátszás alapértelmezett kikapcsolása, hogy a kiskorúak ne találkozzanak kéretlen tartalommal.

A platformoknak az is tilos lesz, hogy nyomon kövessék a gyerekek online tevékenységét személyre szabott hirdetések céljából. Az olyan manipulatív rendszer-kialakítások, mint mondjuk a véget nem érő idővonalak, amelyek a felhasználókat a platformokhoz ragasztják, összefüggésbe hozhatók a függőséget okozó viselkedéssel, és a technológiai vállalatok számára tiltott lesz. 

Brüsszel a technológiai vállalatokkal, az iparági szövetségekkel és a gyermekcsoportokkal együtt dolgozik olyan szabályokon is, amelyek arra vonatkoznak, hogy a platformokat miként lehet úgy kialakítani, hogy azok védjék a kiskorúakat. A 2024-re tervezett, az életkornak megfelelő kialakításról szóló magatartási kódex ezután egyértelmű listát adna azokról az intézkedésekről, amelyeket az Európai Bizottság a nagy közösségi médiavállalatoktól az új törvény betartása érdekében elvár.