A politikai bizonytalanság visszatér az eurózóna perifériáján lévő országokba - kezdi összefoglalóját a CNBC, amelyben az egymást követő választások esélyeiről ír. Az ősz első heteire kialakult viszonylagos piaci nyugalomnak is véget vethet, ha a szavazások nem csillapítják le a politikai feszültségeket. Még nagyobb lehet a baj, ha kiéleződnek az ellentétek.

A sort Görögország nyitja szeptember végén, majd a jövő hónap elején következik Portugália és karácsony előtt Spanyolország. Az utóbbi országban ezt megelőzően lesz még egy helyi választás is Katalóniában, amely várhatóan a függetlenségpárti erők előretörését hozza, tovább növelve a politikai bizonytalanságot.

Régiek vs újak

Ennek szellemében görög, portugál, spanyol és katalán politikai kockázatokat lát Antonio Garcia Pascual, a brit Barclays bank Európával foglalkozó vezető elemzője. Ami a gazdasági hátteret illeti: az európai gazdaság növekszik, a belső kereslet erősödik, ám a befektetésekkel gond van - foglalja össze véleményét.

A szeptember 20-ai görög szavazás eredményét minden bizonnyal árgus szemekkel követik a többi országban is, mivel láthatóan egy új politikai erő - a baloldali Sziriza - és a régi politikai elit egyik képviselője - a konzervatív Új Demokrácia - között dől el a hatalom sorsa. Spanyolországban pontosan ezek az alternatívák versenyeznek egymással.

Tanulságok

Az elmúlt fél év görögországi bonyodalmainak az a tanulsága, hogy ha egy ország át is megy egy szigorú megszorító politikán, amellyel egyensúlyba hozza a költségvetését, akkor sem ért még révbe - mondja Jonathan Loynes, a londoni Capital Economics közgazdásza.

Ha ugyanis magas az adóssága, akkor továbbra is kiszolgáltatott marad a piacok és külső politikai erők nyomásának - utal arra, hogy Görögország hitelezői rá tudtak kényszeríteni egy újabb megszorító csomagot az országra.

Bajok

A görög utat járta be Portugália és Spanyolország is. Bár erősödött gazdaságuk, csökkent munkanélküliségük, eladósodottságuk magas maradt. Spanyolország esetében ugyanakkor még mindig 22,5 százalékos munkanélküliségi ráta, ami a 25,2 százalékos görög után a második legmagasabb az eurózónában. Portugália a GDP-je 130 százalékát elérő államadósságot görget maga előtt, amit szakértők szerint nem lehet visszafizetni.

Lehet ezen is keresni

Mindez egyes befektetőket egyáltalán nem zavar. Inkább viszem a pénzem egy gyenge, de javuló pályán lévő gazdaságba, mint egy erős és stabilba - mondja Hans Stoter, az NN Investment Partners befektetési vezetője. A nagy kalandba persze úgy vág bele, hogy számít az Európai Központi Bank monetáris enyhítésének bővítésére, ami pozitív hatással lehet a periféria országaira is.

A portugál közvélemény-kutatások sokáig fej fej melletti eredményt mutattak, ám az utóbbi időben az ellenzék hatalomra kerülését jelzik előre. Spanyolországban a Sziriza "bukása" nyomán - mármint, hogy nem tudta elérni a megszorítások enyhítését - visszaszorultak az új pártok.

Ugyanakkor a régiek sem érezhetik páholyban magukat. A bizonytalanság annak ellenére érezhető, hogy a spanyol kötvények hozama 30 bázispontot esett június óta, azaz nőtt a kereslet, a befektetői bizalom irántuk. Ezt ugyanis egy külső körülménynek, a Grexit-veszély elhárulásának köszönhetik.