Alkalmatlanok az euró feltételei Surányi szerint

Az Európai Monetáris Unióba belépés feltételeit tartalmazó maastrichti kritériumok alkalmatlan, mélységesen inkonzisztens szabályrendszert alkottak, és két olyan területet nem szabályoztak, amelyek szükségesek egy monetáris unió működéséhez: a reálkonvergencia eltéréseit, illetve a külső egyensúlytalanságokat - mondta Surányi György, az Intesa Sanpaolo Bank regionális vezérigazgatója, korábbi jegybankelnök egy budapesti konferencián.
MTI-Eco, 2011. október 18. kedd, 19:33
Fotó: Napi.hu

A közgazdász a Politikatörténeti Intézet által szervezett, "Az euróövezet sorsa" című kerekasztal-beszélgetésen kifejtette: amennyiben a reálkonvergencia tekintetében eltérések vannak egy valutaövezeten belül, az övezetet csak akkor lehet fenntartani, ha van közös fiskális politika, és legalább annyira rugalmas és mobil a munkaerőpiac, mint az Egyesült Államokban. Más esetben nincs mechanizmus, vagy eszköz, hogy az egyenlőtlenségek kiegyenlítődjenek - tette hozzá.

A külső egyensúllyal kapcsolatosan kijelentette: Görögországot leszámítva nem a felelőtlen fiskális politika volt a válság kialakulásának az oka. A kisebb euróövezeti államok, amelyek most nehézségekkel küzdenek, az alacsony euróövezeti kamatszintek hatására hatalmas fellendülést éltek át a nem kereskedhető termékek és szolgáltatások piacain. Olyan kamatszint, ami megfelel egy 2 százalékos növekedési potenciállal rendelkező országnak, túl alacsony egy 3-4 százalékos potenciális növekedési ütemmel bíró országnak - érvelt a szakember.

Surányi György úgy fogalmazott: a maastrichti kritériumok elemei "nem akadémiai íróasztal mellett születtek, hanem politikai érdekek és ellenérdekek mentén".

A közgazdász megfogalmazása szerint a válság nagyon drága tanulási folyamat, világossá vált ugyanis, hogy "teljesen felkészületlen volt a rendszer a válságkezelésre". Az EU-ban érvényes szabályok szerint nem volt szabad államokat kimenteni ("no bail-ut clause"), ugyanakkor nem volt lehetséges megoldás az államcsőd ("No sovereign default"), ráadásul az Európai Központi Bank (ECB) sem léphetett fel végső hitelezőként; nincsen az a logikai teszt, amelyen ez a három elv átmenne - mutatott rá Surányi György.

Olaszországgal kapcsolatosan Surányi György arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország bruttó nemzetgazdasági eladósodottsága milliméterekkel magasabb csak a németekénél, miközben a kompozíciója más: az állam adóssága nagy, a magánszektoré és a háztartásoké alacsony. Kijelentette: az, hogy Olaszország a válság középpontjában van, az nem a gazdasági helyzet miatt van, hanem a politikai rendszer rothadása miatt.

A közgazdász szerint a válság elemzésénél nem szabad leragadni a GDP-arányos államadósság elemzésénél, éppoly fontos a magánszektor eladósodottsága. A politikai rendszer sokszor önbeteljesítő próféciákat csinál; mindenki összeesik egy 60 százalékot meghaladó államadósság láttán, holott Reinhardt és Rogoff nevezetes elemzéséből is kiderül, hogy a növekedés és az államadósság közötti negatív korreláció 90 százalék felett jelentkezik - fogalmazott a közgazdász.

A szakember Magyarországgal kapcsolatosan elmondta: amíg gyenge az ország, addig nem célszerű belépni az Európai Monetáris Unióba. Csehország e tekintetben jó példa: az ország akár holnap is beléphetne az euróövezetbe, de tudja, hogy azt a rugalmasságot, amelyet a saját fizetőeszköz jelent, meg kell tartania - tette hozzá.

HOZZÁSZÓLÁSOK