Az Economist Intelligence Unit (EIU) által 167 ország vizsgálatával 2006 óta készített Demokrácia index átlaga 2016-ban - nullától 10-ig terjedő skálán - 5,55 pontról 5,52 pontra esett. Az előző évhez hasonlítva mintegy 72 ország összpontszáma csökkent, ami közel kétszerese a javulást produkáló országoknak (38). A felmérés szerint 57 ország eredménye nem változott 2015-höz képest.

A Demokrácia index átlagos értéke 2016-ban öt régióban - Kelet-Európa, Latin-Amerika, Közel-Kelet és Észak-Afrika, a fekete afrikai régió, valamint Nyugat-Európa - mutatott romlást szemben a 2015-ös hárommal. Kelet-Európát külön kiemeli a jelentés, ahol a régiós átlag 5,55-ről 5,43-ra esett és ezzel a legnagyobb romlást produkálta. Ugyanakkor, a régiók egyikéről sem volt elmondható, hogy javult volna a regionális átlag, a legjobb eredmény a stagnálás volt 2015-höz képest.

A Demokrácia index besorolásai

Teljes demokrácia (8-10 pont)
Sérült demokrácia (6-7,9 pont)
Hibrid rendszerek (4-5,9 pont)
Önkényuralmi vagy tekintélyelvű rendszerek (0-3,9 pont)

Nyugat-Európa uralja a "teljes demokráciákat"

A "teljes demokráciák" többsége a fejlett európai OECD országok közül kerülnek ki, rajtuk kívül van két ausztrálázsiai (Ausztrália, Új-Zéland), egy latin-amerikai (Uruguay) és egy afrikai ország (Mauritius). "Sérült demokráciák" leginkább Latin-Amerikában (15), Kelet-Európában (13) és Ázsiában (13) vannak, de más Nyugat-Európában is van hat, köztük Franciaország vagy Olaszország.

A világ lakosságának 49,3 százaléka él valamilyen formájú demokráciában, bár ebből mindössze 4,5 százaléknak adatik meg, hogy "teljes demokráciában" (full democracy) éljen. Ez hatalmas visszaesést jelent a 2015-ös 8,9 százalékhoz képest. Ennek oka, hogy az EIU felmérése alapján elvesztette a "teljes demokrácia" besorolását és lecsúszott a "sérült demokráciák" közé, olyan országokkal kerülve ezzel egy csoportba, mint Lengyelország, Mongólia, Olaszország vagy Magyarország. Emellett az EIU szerint körülbelül 2,6 milliárd ember - a világ népességének több mint egyharmada - él tekintélyelvű rendszerekben, jelentős részben Kínában.

Demokrácia index 2016
MegnevezésOrszágok számaOrszágok százalékos aránya
A világ népességéhez viszonyított arány (%)
Teljes demokráciák1911,44,5
Sérült demokráciák5734,144,8
Hibrid rezsimek402418
Önkényuralmi vagy tekintélyelvű rendszerek5130,532,7
Forrás: EIU

Az élvonalban szereplő országok vélhetően nem okoznak senkinek nagy meglepetést: az első helyen Norvégia áll, amelyet Izland és Svédország követ. Az első tízben pedig még olyan országok szerepelnek, mint például Új-Zéland (4.), Dánia (5.), Kanada (6.), Írország (6.), Svájc (8.), Finnország (9.) vagy Ausztrália (10.). Németország és Ausztria is "teljes demokráciának" tekinthető, a globális rangsorban a 13. illetve a 14. helyen állnak. Az első 20 helyezettből 15 a nyugat-európai országok közül kerül ki, azaz a "teljes demokráciák" csoportját uralják a nyugat-európai országok.

Ugyanakkor az EIU intő jelnek tartja, hogy utóbbi régiónak az átlaga romlott leginkább a kelet-európai után, a 2015-ös 8,42-ról 8,40-re. A nyugat-európai országok közül kilenc összpontszáma romlott, ötnek javult és hétnek stagnált. Az EIU szerint a demokratikus intézmények Nyugat-Európában még mindig a globális pénzügyi, illetve az eurózóna válságának hatásai miatt vannak nyomás alatt, miután az ezekből eredő problémák még mindig megoldatlanok. Ehhez jött még a migránsválság, a terrortámadások és a populizmus erősödése.

Süllyedő zászlóshajó

Az Egyesült Államok azáltal vesztette el státusát a "teljes demokráciák" csoportjában, hogy összpontszáma a 8 pontos küszöb alá esett 7.98-ra, miután az állami intézményekbe vetett bizalom történelmi mélységbe süllyedt. Ez már egy hosszú távú folyamat eredménye, amely Donald Trump elnökké választásához vezetett 2016 novemberében - jegyzik meg a dokumentum készítői.

Továbbá hozzáteszik, hogy az állampolgárok politikai elitbe és az állami intézményekbe vetett hite Európában is csökkent az elmúlt évtizedben, ami az EIU szerint magyarázatul szolgálhat a brexithez és az Európa-szerte feltűnő populista mozgalmak előretöréséhez. Márpedig a politikai intézményrendszerbe vetett bizalom a létfontosságú eleme a jól működő "teljes demokráciáknak".

A fejlett Nyugaton a politikai részvétel visszaesése, a kormányok működésének gyengülése és a civil szabadságjogok megnyirbálása gyengít néhány erős lábakon álló demokráciát. Az USA és Nyugat-Európa esetében jelentősen esett az átlagos érték az első, 2006-os felméréshez képest. A válaszadók aggodalomra okot adó dühről, csalódásról és politikai elszakadásról számoltak be, amelyekre a tradicionális pártok és politikusok nem igazán tudnak megfelelő választ adni.

A briteknél megfordult a trend

Az EIU felméréséből viszont kiderül, hogy az Egyesült Királyságban a lakosság politikai részvétele megugrott és megfordította a csökkenő politikai részvétel és a politika felé mutatott növekvő cinizmus hosszú távú trendjét. Sőt, jelentős növekedés mutatkozott a párttagok számában is 2016-ban. Az Egyesült Királyság esetében az ezt mérő alindex 2016-ban 8,36 pontra emelkedett az előző évi 8,31-ről. Az ország egyébként az összesített globális ranglistán a 16. helyen áll.

Rosszabbodó helyzet Kelet-Európában

Kelet-Európában mély politikai kiábrándultság mutatkozik a demokráciával szemben, a volt szovjet blokk a legdrámaibb visszaesést mutatta bármelyik más régióhoz képest az elmúlt évtizedben. A 2016-os felmérés szerint itt volt a legtöbb olyan ország - szám szerint 19 -, ahol rosszabbodott a helyzet, hatban nem változott és csak háromban mutatkozott enyhe javulás.

Annak ellenére, hogy 11 EU-tag van közöttük, egyik sem tartozik a "teljes demokráciák" közé, miután a térség politikailag legfejlettebb nemzeteinek - mint Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovénia - nem sikerült megteremtenie egy demokratikus politikai kultúrát, illetve ösztönözniük a széles politikai részvételt. Viszont a régió számos országában jelentős romlás következett be a választási rendszerekben, amiből arra lehet következtetni, hogy a demokráciák alapvető jellemzői is megkérdőjeleződtek.

Az EIU szerint Kelet-Közép-Európában a mélyen gyökerező rossz politikai környezet csalódáshoz vezetett és a régió demokratikus átmenetének széleskörű megkérdőjelezéséhez. Kelet-Európa a Demokrácia index 2016-os kiadásának legrosszabbul teljesítője, sőt az index 2006-os létrehozása óta folyamatos a mutató régiós értékének csökkenése.

Kelet-Európában és a Független Államok Közösségében (FÁK) már több a nem demokratikus ország, mint a demokratikus: 15 "hibrid" vagy "tekintélyelvű", illetve 13 "sérült demokrácia" van ebben a térségben. A 28 országot magába foglaló Kelet-Európában 2015-höz képest 2016-ra a "sérült demokráciák" és a "tekintélyelvű" országok száma eggyel emelkedett, míg a hibrid rezsimek száma eggyel csökkent.

Magyarország a lejtőn

Magyarország a 2016-os rangsorban az 56. helyre csúszott a 2015-ös 54. helyről, az összpontszáma 6,72 pont, ami alapján a "sérült demokráciák" csoportjába tartozik. Ez a végső pontszám azonban az elmúlt évtizedben folyamatos romlást mutatott; 2006-ban még 7,53 ponton állt az ország.

Magyarország pontszámai (2015, 2016)
Év
Összesített pontszám
RangsorRegionális rangsorVálasztási rendszer és pluralizmus
A kormány működése
Politikai részvételPolitikai kultúraPolgári szabadságjogok
20156,8454n.a.9,176,074,446,887,65
20166,7256109,176,074,446,887,06
Forrás: EIU

Az alindexeket megnézve látszik, hogy 2015-höz képest kizárólag a polgári szabadságjogok területén bekövetkezett jelentős romlás miatt esett két helyet Magyarország helyezése a globális rangsorban.

A regionális rangsorban Magyarország a 10. helyen áll az ebbe a csoportba sorolt 28 országból, ám ez sovány vigasznak tekinthető, hiszen az uniós tagállamok közül csak Romániát előzzük meg és a visegrádi négyektől is el vagyunk maradva. Oroszország - amely szintén ebbe a csoportba tartozik - a 23. a régióban, a globális listán 134., összpontszáma pedig 3,24.

Regionális rangsor 2016
Regionális rangsorOrszágÖsszesített rangsorÖsszesített pontszám
1.Észtország29.7,85
2.Csehország31.7,82
3.Szlovénia37.7,51
4.Litvánia38.7,47
5.Lettország41.7,31
6.Szlovákia42.7,29
7.Bulgária47.7,01
8.Lengyelország52.6,83
9.Horvátország54.6,75
10.Magyarország56.6,72
11.Románia61.6,62
Forrás: EIU

Az EIU elemzése kiemeli, hogy a régiós országok között Magyarország és Lengyelország gyenge teljesítménye az utóbbi években a figyelem középpontjába kerültek, főleg, miután mindkét országot korábban erős teljesítménye miatt emlegették, majd 2015-ben már az EIU jelentős negatív fordulatról számolt be. A 2015-ös jelentésben a régióba tartozó, új uniós tagállamok között Magyarország volt a "kiváló" példája a demokrácia hanyatlásának. A 2016-os jelentésben pedig már az a figyelemre méltó, hogy Bulgária is jelentősen jobb eredményt ért el, mint Magyarország vagy Lengyelország.

Gyenge a demokrácia támogatottsága

Összességében a régió vezető országai jól teljesítettek a választási rendszereket és a polgári szabadságjogokat mérő alindexekben, míg a politikai részvételben és a politikai kultúrában gyengén szerepeltek.

A kelet-európai régióról az EIU szerint egyébként is elmondható, hogy gyenge a demokrácia támogatottsága, ami leginkább a szocializmusból való  politikai és gazdasági átmenet miatti széleskörű csalódottságból fakad. A politikai kultúra a régió második leggyengébb láncszeme, amelyet a legfrissebb jelentés is alátámaszt. A felnőtt lakosság a régió legtöbb országában csak kicsit vagy egyáltalán nem érdeklődik a politika iránt, és széleskörű a cinizmus a nemzeti intézmények és politikai pártjaival szemben. Ezt erősíti fel az is, hogy a pártok csak gyengén beágyazottak a szavazók táborába és a kormány is gyengén szerepel sok országban. A régióban egyetlen olyan ország sincs, amelyik a demokrácia magas szintű támogatását tudná felmutatni.