Különadókat vet ki a román kormány

Jövő év január elsejétől hatályos pénzügyi és adóügyi intézkedések sorát - köztük a bankok által fizetendő úgynevezett kapzsisági illeték bevezetését - tartalmazó sürgősségi rendeletet fogadott el a román kormány pénteken - jelentette az MTI tudósítója. Különadót vetnek ki az energetikai és távközlési cégekre.
Domokos Erika, 2018. december 21. péntek, 22:43
Fotó: Pixabay

A "kapzsisági illeték" azoknak a pénzintézeteknek kell fizetniük, amelyek 2 százalékot meghaladó bankközi hitelkamatlábat (ROBOR) alkalmaznak. Az illeték a bank aktíváinak 0,1 százalékától indul és a ROBOR jelenlegi, 3 százalékot meghaladó szintjénél eléri a 0,3 százalékot - ismertette Eugen Teodorovici pénzügyminiszter.

A tárcavezető az intézkedések tervével kedden lepte meg a romániai gazdasági és pénzügyi szférát. Akkor még háromszor nagyobb, a ROBOR jelenlegi szintjén 0,9 százalékot kitevő "kapzsisági adóról" beszélt. A bukaresti tőzsdeindex a hír hatására szerdán 11,2, csütörtökön 1,9, pénteken pedig 5,1 százalékkal csökkent.

A bukaresti média a pénteki rendkívüli kormányülés után csak a tárcavezető és Darius Valcov gazdasági államtanácsos sajtóértekezletén elmondott adatok alapján ismerhette meg a kormányrendelet tartalmát, a korábban közzétett tervezet az utóbbi három napban számos ponton módosult.

Különadó, hatósági áramár

Valcov beszámolt arról, hogy a román kormány az üzleti forgalom 2 százalékának megfelelő adót vet ki az energetikai és a forgalom 3 százalékának megfelelő adót a távközlési cégekre.

A lakossági felhasználású földgáz és villamos-energia árát három évre, 2022-ig befagyasztják. A földgáznál a megawattóránként 68 lejes (4730 forint) hatósági árat a tárolási költséggel igazítják ki. A villamos energia árának felső határát a román energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) fogja megállapítani.

A rendelet a jelenlegi 2,5 százalékról 1 százalékra csökkenti a magánnyugdíj-alapok által visszatartható kezelési költséget. Az eredeti tervektől eltérően a befizető nem dönthet úgy, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt (de legalább ötéves nyugdíjalapi tagság után) kiveszi megtakarításait és azt máshova irányítja, de nem lesz már kötelező a 25 százalékos nyugdíjjárulék egy részét (a bruttó bér 3,75 százalékát) egy magánnyugdíj-alaphoz irányítania, választhatja azt is, hogy ezentúl a járulék teljes összege az állami nyugdíjpénztárhoz jusson. Ez utóbbi esetben az addigi megtakarításai a magánnyugdíj-alapban maradnak és amikor eléri a nyugdíjkorhatárt, a megtakarított összegnek megfelelő járandóságra jogosult - magyarázta az államtanácsos.

A nagy vihart kavart, a jobboldali ellenzék és Klaus Iohannis államfő által bírált adóügyi intézkedéseket Liviu Dragnea, a kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt elnöke harangozta be vasárnap, a PSD országos tanácsának ülésén, ahol élesen bírálta a Romániában kitermelt gázzal kereskedő, azt a termelői ár többszöröséért eladó energiaügyi vállalatok "tisztességtelen" magatartását, és a betéti kamatoknál hatszorta nagyobb hitelkamatokat alkalmazó bankok "kapzsiságát". Azt mondta, a bukaresti kormánynak el kell érnie, hogy a multik Romániában adózzanak az itt termelt hatalmas profitjuk után.
Amikor a pénzügyminiszter részleteket is elárult a kormány terveiről és nyomán az OMV-Petrom közleményben figyelmeztette a kormányt, hogy az intézkedés beruházásokat, munkahelyeket és az ország energetikai biztonságát veszélyezteti, Dragnea felszólította az olajcéget és más nagyvállalatokat, hogy ne fenyegessék, vagy ne próbálják zsarolni a román államot - írta az MTI.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2018.12.22 07:09

Idióta politikusok. Ezzel aztán be is tesznek majd a román gazdaságnak, fejlődésnek. A befektetők hanyatt homlok fognak menekülni, ill. ide sem jönnek. Hülye.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html