Brüsszel lebontaná az akadályokat az egységes digitális piacon

Három pillérből és azon belül is tizenhat kezdeményezésből álló stratégiát jelentett be szerdán az Európai Bizottság a digitális közös piac megteremtése érdekében.
MTI-Eco, 2015. május 6. szerda, 15:29
Fotó: Reuters

Az első pillér célja, hogy a fogyasztók és a vállalkozások jobban hozzáférhessen a digitális termékekhez és szolgáltatásokhoz szerte az Európai Unióban. Az első pillér tartalmazza a 16 javasolt intézkedés felét. Brüsszel szeretné megkönnyíteni az e-kereskedelmet, összehangolt szerződési feltételeket és fogyasztóvédelmi előírásokat sürget az internetes vásárlásokra. Ez a bizottság reményei szerint növelné a fogyasztók bizalmát és internetes vásárlási kedvet, a vállalatok számára pedig megkönnyítené az internetes kereskedelmet.

A brüsszeli testület azon kíván változtatni, hogy a fogyasztóknak mindössze 15 százaléka vásárol másik uniós országból az interneten, a kis- és közepes vállalatoknak pedig csak hét százaléka exportál a neten keresztül külföldre.

Emellett a bizottság a fogyasztóvédelmi szabályok gyorsabb és következetesebb alkalmazását is szeretné elérni, leszállítaná a csomagküldés költségeit, mert ezt komoly akadálynak tekinti a nemzetközi e-kereskedelemben.

Ezzel együtt az uniós testület véget vetne az úgynevezett geo-blocking indokolatlan alkalmazásának, vagyis, hogy bizonyos szolgáltatások az interneten keresztül egyes országokból nem elérhetőek, vagy végső soron drágábban, mint más tagállamokból. Az Európai Bizottság emellett az e-kereskedelem terén a versenyjogi aggályokat is felszámolná, ezért trösztellenes vizsgálatot indított az internetes kereskedelmi szektorban.

Trösztellenes
Az Európai Bizottság antitröszt vonatkozású versenyjogi vizsgálatot indított az uniós e-kereskedelmi ágazatban, hogy feltárja azokat a lehetséges versenyjogi aggályokat, melyek az európai e-kereskedelmi piacokat befolyásolják. Az Európai Bizottság közleménye szerint az ágazati vizsgálat különösen azokra a vállalkozások által teremtett, az áruk és szolgáltatások tagállamközi online kereskedelmét érintő potenciális akadályokra fog összpontosítani, amelyek esetében igen elterjedt az e-kereskedelem (elektronikai árucikkek, a ruházati termékek és cipők, a digitális tartalommal való kereskedés). Margrethe Vestager, versenypolitikáért felelős európai biztos szerint az európai polgárok túl sok akadállyal szembesülnek, amikor online szeretnének más tagállamokból árukhoz és szolgáltatásokhoz hozzájutni.

A bizottság rámutat: egyre több árut és szolgáltatást értékesítenek az interneten keresztül, de a tagállamok közötti online vásárlások száma az unión belül csak lassan növekszik. Vannak arra utaló jelek, hogy maguk a vállalkozások emelnek akadályokat a tagállamközi online kereskedelem előtt, azzal a szándékkal, hogy a nemzeti határok mentén szétforgácsolják az Európai Unió egységes piacát, valamint hogy gátat vessenek a versenynek. Ilyen akadályt jelenthetnek a forgalmazási megállapodásokban rögzített szerződéses korlátozások, amelyek megakadályozzák a kiskereskedőket abban, hogy az online vagy tagállamközi kereskedelemben beszerzett árukat vagy szolgáltatásokat más tagállamban tartózkodó ügyfelek részére értékesítsék. A bizottság a versenyjogi ágazati vizsgálatával piaci információkat gyűjt majd össze annak érdekében, hogy jobban megismerhesse a vállalkozások által emelt ilyen és hasonló akadályok természetét, felmérhesse előfordulási gyakoriságukat és kifejtett hatásukat, valamint azért, hogy értékelhesse őket az uniós antitrösztszabályok fényében.

Amennyiben az eredmények elemzése nyomán a bizottság konkrét versenyjogi aggályokat fogalmaz meg, a versenykorlátozó üzleti gyakorlatra és a piaci erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó uniós szabályoknak (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikke) való megfelelés biztosítása érdekében konkrét esetek vizsgálatát is megindíthatja.

Az egységes digitális piac megteremtését célzó stratégia részévé tette a bizottság az új szerzői jogi szabályozás kidolgozását is, amely hosszabb ideje napirenden van Brüsszelben. A bizottság ezzel új lehetőséget nyitna a kulturális javak előállítói számára, a fogyasztóknak pedig jobb hozzáférést az ilyen termékekhez és szolgáltatásokhoz. A 28 tagállam közötti különbségeket további harmonizációval mérsékelni hivatott jogszabály-javaslatokat ígérete szerint még az év vége előtt bemutatja majd a bizottság.

A bizottság a műsor- és internetszolgáltatókra vonatkozó irányelv felülvizsgálatát is ígéri, annak érdekében, hogy a hagyományos műsorszórók által kínált tartalmak az interneten bárhonnan hozzáférhetőek legyenek az unióban.

A brüsszeli testület az áfaszabályokhoz is hozzányúlna. Ezzel a vállalatok adminisztratív terheit csökkentené. Brüsszel egyszeri elektronikus regisztrációt és fizetési lehetőséget javasol a különféle áfaszabályokkal rendelkező tagállamokba szállító vállalatoknak.

A második pillér intézkedései révén a bizottság megfelelő feltételeket és méltányos játékszabályokat teremtene a digitális hálózatok és az innovatív szolgáltatások számára. Brüsszel jelentősen átalakítaná a távközlési szabályokat; hatékonyabb koordinációt javasol a frekvenciagazdálkodás terén és uniós szinten hangolná össze a frekvencia-kiosztás tagállami feltételeit, és ösztönözné a szélessávú hálózatfejlesztést.

Felülvizsgálnák az audiovizuális média jogi kereteit, hogy az tükrözze a XXI. század változásait, illetve tisztázná, hogyan lehet alkalmazni a meglévő szabályokat a tartalomszolgáltatás új üzleti modelljeire.

A bizottság az internetes felületeknek a piacon betöltött szerepét is górcső alá venné azzal a céllal, hogy feltárja, mennyire átláthatóak a keresési találatok, illetve mi határozza meg az árazást, hogyan kezelik a birtokukba kerül adatokat, milyen kapcsolatban állnak a kereskedőkkel, megpróbálják-e versenytársaik rovására a saját szolgáltatásaikat igénybe vetetni a fogyasztókkal.

Az Európai Bizottság a fogyasztók bizalmának növelése érdekében a személyes adatokra vonatkozó szabályokat is átalakítaná; a 2015 végéig elfogadandó új uniós adatvédelmi szabályok fényében felülvizsgálná a fogyasztók adatait a neten védő irányelvet is. A kiberbiztonság terén pedig Brüsszel partnerséget ajánl a szektor vállalatainak.

A harmadik pillér a digitális szektor növekedési potenciáljának maximális kihasználást hivatott szolgálni. Ennek érdekében Brüsszel kezdeményezni fogja az adatok szabad áramlásának kialakítását, hogy új szolgáltatások ne ütközzenek akadályokba amiatt, hogy egy-egy adat fizikailag hol található és hozzá lehet-e férni. Brüsszel az Európai Felhő megteremtését is kezdeményezni fogja, ami felhőszolgáltatások tanúsítását jelentené.

Ezen kívül a bizottság a stratégia részévé tette a szabványok és a csereszabatosság szabályainak összehangolását az egységes digitális piac által érintett területeken.

A stratégia utolsó eleme az emberi tényező; ebben Brüsszel arra is kitér, hogy az egységes digitális piac akkor tud működni, ha az állampolgárok, a fogyasztók rendelkeznek a használatához szükséges képességekkel.

A szerdán bejelentett stratégia elemeinek kidolgozására munkacsoport jön létre a bizottságban, amely 2016 végéig teljesíti a rábízott feladatot. Brüsszel úgy számol, hogy az egységes digitális piac 415 milliárd euróval járulna hozzá az unió gazdaságához, s több százezer új munkahely létrejöttét segítheti elő.

HOZZÁSZÓLÁSOK