Brutális csomagot jelentett be az EU - minden megváltozhat

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke az Európai Parlament (EP) szerda délelőtti strasbourgi ülésén ismertette azt a 300 milliárd eurós befektetésösztönző csomagtervet, amelyet a munkahelyteremtés és gazdasági növekedés előmozdítása érdekében dolgozott ki a bizottság.
Szabó Zsuzsanna, 2014. november 26. szerda, 12:10
Fotó: Reuters

A befektetésösztönző csomag terve a köz- és a magánszektor együttműködésének koncepcióján alapul, abból a feltételezésből kiindulva, hogy bizonyos közösségi források célzott felhasználása sokszoros értékű magánbefektetésre bátorítja a piaci szereplőket, azaz "pihentetett" pénzeket hoz az üzleti vérkeringésbe. Így a 300 milliárd eurónak csak a töredéke lenne közpénz, az összeg zömét magánforrásokból teremtenék elő.

A javaslat olyan hosszú távú, nagy volumenű európai befektetésekre fókuszál, amelyek maguk is munkahelyeket teremtenének, miközben a reálgazdaság fellendítésével a munkahelyteremtő kkv-kat is célozzák. Juncker szerint a csomag akár 315 milliárd eurót vagy még ennél is többet mozgósíthat a következő három évben. A pakk alapját 21 milliárd euró közpénz adná az uniós költségvetésből: 16 milliárd euró az EU büdzséjéből érkezne garancia formájában, ötmilliárd euró pedig az Európai Befektetési Banktól (EIB) jönne. Ez a 21 milliárdos összeg az EB várakozásai szerint a magánbefektetésekkel tizenötszörösére növelhető.

Javaslat szerint az EB és az EIB létrehozna egy új európai befektetési alapot, az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (European Fund for Strategic Investmens - EFSI) - derült ki Werner Hoyer, az EIB elnöke felszólalásából, aki szerint bár Európában bőséges a likviditás, a beruházások szintje azonban nem kielégítő, miután bizalmi válság van.

A terv szerint növelni kívánják az EIB és más európai hitelintézetek hitelezési képességét is, illetve elő akarják segíteni a tagállamok infrastrukturális és az egységes piac megteremtésének irányába mutató befektetéseit. Az alap az infrastrukturális - nevezetesen a széles sávú és energiahálózatokkal kapcsolatos - beruházásokra, valamint az ipari központok közlekedési infrastruktúrája, továbbá az oktatás, a kutatás és innováció, a megújuló energia és a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok területén történő beruházásokra helyezi a hangsúlyt. A program 2015 közepétől már működne. A bizottság becslései szerint a tervezett intézkedések a következő három évben összességében 330-410 milliárd euróval járulhatnak hozzá az uniós GDP-hez, és mintegy 1,3 millió új munkahelyet hozhatnak létre

A részletek

Juncker javaslata három pillére épül:

1. Az EFSI alapra, amely a következő három évben 315 milliárd eurónyi forrást mobilizálhat. A bizottság az EU költségvetéséből nyolcmilliárd eurót biztosít, amely az alap számára 16 milliárd euró hitelgaranciát biztosít. Ehhez jön hozzá az ötmilliárd euró az EIB-ből. Ezzel a 21 milliárdos alaptőkével az EIB - mint AAA minősítésű bank - 63 milliárd eurónyi hitelt tud nyújtani. Ebből fizetnék a beruházások kockázatosabb részét, a többit magánbefektetőktől várják. Így mobilizálható 315 milliárd eurót pumpálnának az európai gazdaságba (tehát a fennmaradó 252 milliárd euró érkezne a magánszférából).

Juncker elmondása szerint a Horizon 2020 (2,7 milliárd euró) és az európai hálózatfinanszírozási eszköz (CEF) forrásaiból (3,3 milliárd euró), valamint költségvetési tartalékból (2 milliárd euró) vonnák el a pénzt, ám nem kell attól tartani, hogy ez elveszik. Szerinte ugyanis minden az EFSI-be befizetett forrás további 15-öt fog teremteni olyan kutatásoknak és fejlesztési projekteknek, amelyek témái egybeesnek a két alap céljaival.


2. Juncker szerint a most bejelentett eszköz olyan hiteles csatornát - technikai segítségnyújtással támogatott programot - jelent, amellyel a növekedést segítő projekteket kapcsolnak össze a beruházásokkal. A projektek kiválasztása nem a politikusok dolga. Ezeket tapasztalt, ehhez értő szakembereknek kell végezniük. Ezért alapnak lesz egy szakemberekből álló befektetési bizottsága, amelynek kereskedelmi és társadalmi szempontok, az EU számára hasznos, potenciális hozzáadott értékük alapján értékelik a projekteket - tette hozzá.

3. Juncker szerint tervnek köszönhetően Európa vonzóbbá válhat az emberek szemében. A projekt elhárítja a sokat kárhoztatott bürokratikus és szabályozási akadályokat, ezért nem csupán pénzügyi, hanem szabályozási kezdeményezés is. Egyetlen uniós szabályozással 28-félét helyettesítenek.

A beruházási terv ugyanis menetrendet tartalmaz a beruházásokat visszavető ágazatspecifikus szabályok felszámolására is. Az üzleti környezet és a finanszírozási feltételek javítása érdekében a javaslat a pénzügyi ágazaton belüli intézkedésekre helyezi a hangsúlyt; ezek közé tartozik például tőkepiaci unió létrehozása, amelynek célja, hogy javítsa a kkv-k és a hosszú távú beruházások számára biztosított tőkekínálatot. Prioritást élvez majd a fontos infrastrukturális ágazatokban - köztük az energiaügy, a távközlés, a digitális piacok és a közlekedés területén - továbbra is mindenhol jelen lévő jelentős szabályozási és nem szabályozási akadályok, valamint a szolgáltatási és termékpiacokon jelen lévő akadályok megszüntetése. A bizottság közleménye szerint decemberben a testület a 2015. évi munkaprogramjában javasolatot tesz a kifejezetten a beruházási tervhez kapcsolódó kezdeményezések prioritási listájára.

Már most is benyújthatóak a projektek
A tagállamok már most is benyújtják a 2014-ben létrehozott közös Bizottság-EIB munkacsoport számára az alábbi három kulcsfontosságú kritérium szerint kiválasztott projektek listáját:
  • Uniós hozzáadott értékkel rendelkező, az uniós célkitűzéseket támogató projektek;
  • Magas társadalmi-gazdasági megtérüléssel rendelkező projektek előtérbe helyezése;
  • A legkésőbb három éven belül elkezdhető projektek, azaz amelyek esetében a 2015-2017-es időszakban ésszerűen tőkekiadások várhatók.

A beruházási javaslat sikeréhez azonban széleskörű politikai támogatás is szükséges - mondta Juncker -, azaz meg kell kapniuk az Európai Parlament és az Európai Tanács hozzájárulását is. Ugyanakkor a politikai támogatás nem jelentheti a terv átpolitizálását. Ez a legfőbb hitelességi teszt, amellyel meg kell győzni a magánbefektetőket és a világ pénzpiacait arról, hogy érdemes támogatniuk az EFSI-t.

Juncker leszögezte: a terv nem ATM, ahonnan bárki pénzt vehet fel, az alap nem bank, amely bárkinek hitelez. Az elnök szavai szerint olyan agresszív beavatkozásokat lehetővé tevő eszközt akarnak létrehozni, amelyet a befektetők és a hatóságok is egyszerűen, hatékonyan használhatnak.

Következő lépések
  • Az Európai Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a decemberi Európai Tanácsot az európai beruházási terv jóváhagyására. A két testület egyben kötelezettséget is vállal a releváns jogalkotási intézkedések gyorsított eljárásban történő elfogadására.
  • A tagállamok rövidesen véglegesítik az európai strukturális és beruházási alapok programozását az azok által biztosított tőkeáttétel maximálása céljából, miközben az Európai Beruházási Alap összege növekedni fog az EIB-től származó első kiegészítő hozzájárulásoknak következtében. Ezzel párhuzamosan a bizottság és az EIB kezdeményezni fogja a stratégai beruházások új európai alapjának létrehozására irányuló hivatalos megállapodást.
  • A közös bizottság-EIB munkacsoport várhatóan december során terjeszti elő a lehetséges beruházási projektek első listáját az átlátható európai projektportfólió kidolgozásának megkezdése érdekében. A technikai segítségnyújtás az EIB és a kulcsfontosságú nemzeti és regionális szereplők együttes tevékenységének köszönhetően erősödik majd, hogy ezáltal olyan "beruházási tanácsadó hálózat" jöhessen létre, amely egyablakos ügyintézési szolgáltatásokat kínál a projektgazdák, a befektetők és az állami irányító hatóságok számára.
  • Valamennyi vonatkozó intézkedést el kell fogadni annak érdekében, hogy 2015 közepére felállítható legyen a stratégiai beruházások új európai alapja. 2016 közepéig az Európai Bizottság és az állam- és kormányfők áttekintik az elért eredményeket, és szükség esetén fontolóra veszik a további lehetőségeket.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2014.11.26 19:03

Ez a végén csak pénzelqurás lesz. A vállalkozásokat nem így kell ösztönözni, hanem drasztikus adó és bürokrácia csökkentéssel.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Tomi31, 2014.11.26 12:55

Végre valaki csinál is valamit.. ha így folytatja tovább a végén még a legjobb EU vezető lesz.. csak így tovább.. reméljük a folytatás is ilyen biztatós és ambiciózus lesz.. nagyon jó indítás..
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

unortodox, 2014.11.26 12:42

.. a reálgazdaság fellendítésével a munkahelyteremtő kkv-kat is célozzák...



...mint nálunk ...10 -12 000 magyar -családi -expőortképes kkv kell ...,most a harmada van ..kb ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html