Budapest maradt, ami volt: ravaszkodó sötét ló

Elemzők szerint Párizs esélyeit javítja, ha Róma - a városi tanács jövő heti döntése nyomán - hivatalosan is kiszáll a 2024-es olimpia rendezésért folyó versenyből. Budapestet továbbra is sötét lónak tartják, amely fondorlatos pályázattal próbálja előzni vetélytársait.
Napi.hu, 2016. szeptember 22. csütörtök, 19:07
Fotó: Reuters

Még nem adta fel a reményt Giovanni Malago, az olasz olimpiai bizottság vezetője, hogy Róma indulhat a 2024-es nyári olimpiai játékok rendezésének jogáért, mert a döntés a városi tanács kezében van - írta a BBC. Miután Virginia Raggi polgármester bejelentette, hogy a maga részéről nem támogatja a jelentkezést, nem lesz könnyű fordítani a helyzeten.

Malago demagógnak és populistának minősítette Raggi lépését, ami eléggé érdekes annak tükrében, hogy az olimpiák rendezését általában demagóg és populista kezdeményezésnek szokás tartani, hiszen mivel a nép szereti a sportot, a politikusok népszerűségük növelését várják tőle, és nem sajnálják a pénzt az olimpiai álmok megvalósításától.

Már miért ne?

A sportvezető már csak azért is meglepődött, mert környezetvédő szervezetek nem léptek fel a rendezés ellen, a szakszervezetek pedig támogatták az indulást. A terv úgy szólt, hogy Róma történelmi belvárosa köré szervezi a sporteseményeket és felhasználja az 1960-as játékokra felépített létesítményeket. A helyi olimpiai bizottság visszakövetelheti a várostól azt a 15 millió eurót (4,65 milliárd forint, valamivel több mint a felcsúti focistadion ára), amit eddig a pályázatra költöttek - írta az MTI.

Az olimpiai bizottság elnöke csütörtökön felkeresi Matteo Renzi miniszterelnököt, akit nagy sportrajongónak és a római olimpia pártolójának tartanak. (Lásd ezzel kapcsolatban az előbbi bekezdést.) Ugyanakkor olasz sajtóértesülések szerint nem valószínű, hogy nyíltan beavatkozna az ügybe.

Ki nyer rajta?

Szakértők szerint a rendezésre aspiráló város polgármesterének támogatása nélkül aligha maradhatnak életben egyesek római álmai, akárhogy is szavaznak a városi tanács tagjai. Ugyanakkor természetesen elindultak a találgatások arról, melyik versenyben maradt város nyerhet az ügyön - írta a Los Angeles-i latimes.com.

A hozzáértők kezdettől Los Angelest és Párizst tartották esélyesnek. Róma kiesése első ránézésre az utóbbit erősíti, mivel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nyugat-európai tagjainak szavazatai így nem oszlanak szét a francia és az olasz főváros között. A szavazás azonban hosszú, többfordulós folyamat, ami felülírhatja ezt a körülményt.

Kertek alatt lopakodó magyarok

Budapest továbbra is a sötét ló a 2024-es nyári játékokra pályázók között. Magyarország jelentős sporthagyományokkal rendelkezik és sikerült összeállítania egy cseles ajánlatot a NOB-nak, amely szerint egy kisebb, bensőségesebb sporteseményt rendezne.

Szemben Rómával, ahol a polgármester látványosan kihátrált a rendezés mögül, Los Angeles első embere, Eric Garcetti szorosan együttműködik az előkészítő bizottsággal. Az észak-amerikai város hatmilliárd dollárból (1650 milliárd forint, a paksi bővítés tervezett költségének fele) akarja megrendezni a 2024-es olimpiát, úgy, hogy 161 milliós nyereséget ér el.

Pénzkidobás lenne
Róma polgármestere úgy látja, hogy a játékok kihasználhatatlan sportlétesítményeket hagynának örökül a városra és arra figyelmeztet, hogy az olasz főváros még mindig törleszti az 1960-as játékok költségeit. Szerinte a 2024-es rendezés is adósságokat hagyna maga után. Emellett szakértők szerint nem tartja túl erősen a kezében a város irányítását. Júniusi megválasztása óta csak vergődik a polgármesteri székben. A rómaiak egyebek mellett szeméthegyekkel szembesültek, miután a szemétszállító cég anyagi gondokkal küszködik.

A római terv szerint összesen 5,3 milliárd euróból (1643 milliárd forint, a magyar GDP nagyjából öt százaléka) látnák vendégül a világ sportolóit. Úgy számoltak, hogy 70 százalékban meglévő létesítményekben rendeznék meg a versenyeket. London 2012-ben háromszoros költségtúllépés után 8,77 milliárd fontból (3135 milliárd forint), Rio de Janeiro 2016-ban 12 milliárd dollárból (3300 milliárd forint) rendezett nyári játékokat.

HOZZÁSZÓLÁSOK