Az eredményekből az látszik, hogy Clinton fölényes diadalt aratott ellenfele, Bernie Sanders vermonti szenátor fölött. Az egykori first lady a szavazatok 78,7, míg riválisa a voksok 21,1 százalékát szerezte meg.

Az önálló közigazgatási egységnek számító Washington területén 46 delegátusról döntöttek a választók. A voksolásnak már nem volt tétje, mivel a volt külügyminiszter már a múlt heti előválasztásokon megszerezte az elnökjelöltséghez szükséges számú kongresszusi küldött támogatását.

Sanders mindenesetre eddig nem lépett vissza Clinton javára. A választási eredményt még össze sem számolták, amikor a két demokrata párti politikus tárgyalásokba kezdett. Másfél órás egyeztetés után Clinton és Sanders is anélkül távozott, hogy válaszolt volna az újságírók kérdéseire. A vermonti szenátor helyi idő szerint kedd este sem jelentette be, hogy támogatná a volt külügyminiszter elnökjelöltségét.

Később Clinton kampánystábja közölte, "pozitív" hangvételű beszélgetést folytattak Sanderssel a Demokrata Pártról és arról a "veszélyes fenyegetésről", amelyet Donald Trump várható republikánus elnökjelölt jelent az Egyesült Államokra.

Sanders a szavazás idején sajtótájékoztatót tartott Washingtonban, és leszögezte, a Demokrata Pártnak alapos változásokra, megújulásra van szüksége, és ennek érintenie kell a választási rendszert is. A szenátor a szuperdelegátusok - tehát a nem kötött mandátumú kongresszusi küldöttek - rendszerének eltörlésére szólította fel pártját, arra hivatkozva, hogy így megkönnyíthetik a szavazást az állampolgárok számára.

A vermonti szenátor az előválasztási folyamatban 1900-2000 kongresszusi küldött támogatását szerezte meg, és szavai szerint "ezek az emberek egy átalakult, megújult Demokrata Pártot akarnak látni, olyan pártot, amelyik képes szembeszállni a gazdagokkal és a hatalmasokkal". Elemzők szerint a szenátor azt szeretné elérni, hogy az általa hirdetett politikai programból sok elem kerüljön be a Clintonéba.