Draghi beszélt, lerántották az eurót (bővített)

A gazdasági növekedésre ható kockázatok lefelé mutatóak, az eurózóna gazdasága az év második felében javulásnak indulhat, az infláció pedig továbbra is két százalék alatt marad a következő hólapokban - mondta Mario Draghi az Európai Központi Bank elnöke a bank kamatdöntő ülése után. Az ECB 0,75 százalékon hagyta az irányadó rátát.
NAPI, 2013. február 7. csütörtök, 14:48
Fotó: Napi.hu

A várakozásoknak megfelelően 0,75 százalékos szinten hagyta az eurózónában érvényes alapkamatot ma délutáni ülésén az ECB Kormányzótanácsa. Bár a tanácson belül volt vita a különböző monetáris lépések lehetséges hatásáról, a döntést végül egyhangúan hozták meg - mondta el Mario Draghi, az ECB elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón.

A kormányzótanács áttekintette a közös térségben érvényes makrogazdasági folyamatokat, amelyek közül kettőt kiemelt a jegybankelnök: várhatóan tovább tart a recesszió a közös térségben, ahol a 0,2 százalékos második, majd 0,1 százalékos harmadik negyedéves visszaesést a negyedik negyedévben, sőt valószínűleg az idei év elején is csökkenés követi. A gazdasági környezetben javulást csak fokozatosan az év második felétől vár a jegybank. Az infláció terén viszont javultak a kilátások, a következő hónapokban 2 százalék alá eshet az éves árindex, amely valószínűleg januárban 2 százalék lesz, szemben például az októberben mért 2,5 százalékkal. Mindez lehetővé teszi az ECB számára, hogy fenntartsa rendkívül laza monetáris politikáját.

Esett az euró
Draghi beszédének megkezdése után a dollár erősödésnek indult, az EUR/USD kurzusa 1,3540 feletti szintekről 1,3490 környékére esett.

Az árstabilitás fenntartását ugyanakkor két irányú veszély is fenyegeti, a fölfelé ható kockázatok között a forgalmi típusú adók széleskörű alkalmazását, valamint a hektikus energiaárakat említette Draghi, lefelé ható kockázatot pedig a továbbra is visszafogott gazdasági aktivitás mellett az euró utóbbi időkben tapasztalható erősödése okozhat.

Az euró erősödésével kapcsolatban az ECB elnöke azt hangsúlyozta, hogy az az eurózóna pénzügyi fundamentumaiban észlelhető javulást tükrözi vissza, és bár a jegybanknak nincs konkrét árfolyamcélja, szoros figyelemmel követik azokat az intézkedéseket, amelyek kihatnak az árfolyammozgásra. Draghi újságírói kérdésre elárulta, hogy osztja német kollégájának, Jens Weidmannak az aggodalmát egy esetleges árfolyamháborúval és a világ jegybankjainak függetlenségével kapcsolatban. Draghi szerint egyébként nem ad aggodalomra okot az euró árfolyama, ugyanis mind a nominális, mind a reálárfolyam a historikus szintje közelében van.

Javulás látszik

A pénzügyi fundamentumok javulását több indikátor is jelzi, ezek közül a legfontosabb, hogy az eurózóna bankjai megkezdték az LTRO visszafizetését, és tavalyhoz képest jelentősen javult a bankok forrásszerzési lehetősége. Emellett az eurózóna perifériáján is érződik a finanszírozási kondíciók javulása, hiszen az idei eddigi összes adósság-kibocsátás 55 százaléka ebben a térségben történt, míg tavaly ez az arány csupán 43 százalék volt - húzta alá Draghi.

Szintén javul a határokon átnyúló finanszírozás, ami azt is jelzi, hogy az LTRO-t a legtöbb bank elővigyázatosságból hívta le, és nem használta fel a finanszírozáshoz. A gazdasági kilátások javulását kell eredményeznie, hogy a nem pénzügyi vállalatok forrásszerzése is javul a közös térségben, miközben a közös hitelpiacot sújtó fragmentáltság visszaszorulóban. Ugyanakkor "törékeny" a javulás és problémát okoz az ECB-nek, hogy a számtalan likviditást javító intézkedése ellenére a reálgazdasági hatások nem kielégítőek. Draghi szerint erre két magyarázatot találni: a hitelpiacról hiányzó keresleti erő, illetve a továbbra is kihívásokat jelentő (elsősorban a nagyobb és kisebb bankok közötti) fragmentáltság miatt továbbra is gyenge a hiteláramlás.

Egyre sürgetőbb az egységes bankfelügyelet

Mint arra számítani lehetett az újságírók többségét az euró erősödése érdekelte a sajtótájékoztatón, ám Draghinak számtalan kérdésre kellett felelnie az ír kormány és jegybank által eszközölt Anglo-Irish bank adósságátvállalásáról, illetve a Montepaschi bankot sújtó skandalumra. Előbbivel kapcsolatban Draghi konkrétumokat nem fogalmazott meg, az olasz bankról pedig azt mondta, hogy emiatt is egyre sürgetőbb felállítani a közös európai bankfelügyeleti rendszert, amelyre megkezdődött a felkészülés az ECB-n belül. Ennek végső struktúrája azonban még nincs kész, részben mert a jogi szabályozása sem végleges. Az európai bankfelügyelettel kapcsolatos legfontosabb irányelv viszont az lesz, hogy annak működése és hitelessége - bár az ECB intézményrendszerén belül marad - a monetáris politikától teljesen független entitás lesz.

HOZZÁSZÓLÁSOK