A kínai központi bank tovább fokozta monetáris enyhítését szerdán: a kereskedelmi bankok elvárt tartalékrátáját fél százalékponttal, 19,5 százalékra vitték le - jelentette a CNBC. Ez azt jelenti, hogy a pénzintézeteknek kevesebb pénzt kell biztonsági tartalékba helyezniük, következésképpen több forrásuk marad a hitelezésre. Utoljára 2012 májusában csökkentették ezt a mutatót Kínában.

A pekingi jegybank novemberben lazított legutoljára a monetáris környezeten: akkor az egyéves irányadó kamatot csökkentették. A lépések előzménye, hogy a pekingi vezetést aggasztja a gazdasági növekedés lassulása. Tavaly 24 éve a leggyengébb tempót, 7,4 százalékos bővülést jegyeztek fel a statisztikusok a 2013-as 7,7 százalék után. A kormány célja 7,5 százalék volt - 1998 óta először fordult elő, hogy ez nem teljesült. A folyamat ráadásul folytatódni látszik: a szolgáltató szektor januárban az elmúlt hat hónap összehasonlításában a leglassúbb ütemben bővült.

Galamb lett a héjából

A kínai központi bank alapjaiban változtatta meg monetáris politikáját az egy évvel ezelőttihez képest - állítja Larry McDonald, az amerikai Newedge pénzügyi szolgáltató cég vezető elemzője. Akkoriban a bank döntéshozóit még elsősorban a túlzott hitelkihelyezés, a hitelbuborékok felfúvódása aggasztotta, ezért arra törekedett, hogy a feltételek szigorításával csökkentse a kockázatokat. Mostanra azonban héja üzemmódból galambra váltottak.

Teljes fordulatot vettek, ami jól mutatja, milyen pánikban vannak a világ jegybankjai - fejtegeti McDonald. Hasonló lépéseket láthattunk mindenütt, miután a világgazdaság nagyja a defláció veszélyével szembesül és a nagy nemzetközi szervezetek, például a Világbank a korábbinál lassúbb GDP-növekedést előre jelző prognózisokat adnak. Li Ko-Csiang miniszterelnök a davosi világgazdasági fórumon arról beszélt, hogy a kínai gazdaság immáron egy új fejlődési szakaszba ért, amelyben közepes-magas ütemben bővül, és nem fog tovább veszteni lendületéből.

Nem gondolja?

Nem ilyen optimista Nouriel Roubini amerikai közgazdász professzor, aki azzal szerzett nevet magának - s egyben érdemelte ki a Dr. Végzet becenevet -, hogy megjósolta a 2008-2009-es pénzügyi összeomlást. Szerinte durva lesz a kínai gazdaság lefékeződése, mégpedig éppen azért, mert a pekingi vezetés - mint azt jegybank újabb lazítása is mutatja - rosszul reagál a lassulásra. Az alapprobléma ismert: a gazdaság úton van a korábbi tőkeigényes, erőforrás-felhasználásra alapuló működési modelltől a munkaerő-igényes, fogyasztásra alapuló működés felé - fejtegette a Bloombergnak adott interjújában.

Eközben az ingatlanpiac hanyatlik és meglehetősen sok tőke hagyja el az országot. Ez tovább fékezi a növekedést, ami viszont idegesíti a kínai politikusokat, akik hozzászoktak a hatalmukat legitimáló gyors bővüléshez. Ezért újra és újra gyors választ keresnek a problémára: lazítják a monetáris feltételeket, nem törődve azzal, hogy a kihelyezett hitelállomány eléri a GDP 250 százalékát és ez tovább nő. Ez a válasz rövid távon segíthet, de nem pótolhatja a szükséges szerkezeti átalakulásokat, amelyek új egyensúlyi pályára terelhetnék a kínai gazdaságot.

Roubini szerint a hitelezés feltételeinek megkönnyítése helyett - ami csak újabb és újabb pénzügyi buborékok felfúvódásához vezet - a kormány forrásait a halvány hatékonysággal működő állami vállalatok átalakítására kellene felhasználni. Emellett segíteni kellene a munkanélküliek átképzését, továbbá inkább az ő segélyüket kellene növelni az infrastruktúra-fejlesztéseket támogató hitelezés bővítése helyett, mivel ez terelné a fogyasztásorientált fejlődés irányába a gazdaságot.