Tizenkét órán át, csütörtök kora hajnalig egyeztettek az Európai Unió pénzügyminiszterei az eurózóna közös bankfelügyeletének létrehozásáról, és a derűlátó nyilatkozatokból ítélve találtak megoldásokat arra, hogyan hidalják át a nagyobb és a kisebb országok között feszülő ellentéteket.

A pénzügyminiszteri tanácskozás néhány órával az előtt ért véget, hogy kezdetét veszi csütörtök reggel Brüsszelben az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozója, amelyen döntést kell hozni az eurózóna közös bankfelügyeletéről.

A német és a francia pénzügyminiszter is úgy nyilatkozott az éjszakába nyúló brüsszeli megbeszélés után, hogy lehetséges az áttörés a kérdésben. A részletek még tisztázásra várnak, de Wolfgang Schäuble német tárcavezető meggyőződését fejezte ki, hogy sikerül karácsonyra megoldást találni a bankfelügyelet létrehozására. Pierre Moskovici francia pénzügyminiszter is úgy fogalmazott, hogy karnyújtásnyira van a megoldás.

Nagy-Britannia nem csatlakozik ugyan az új közös szabályozó rendszerhez, de különleges szavazati jogot követel, hogy védeni tudja a City-beli globális pénzügyi központot. George Osborne brit pénzügyminiszter kíséretéhez tartozó illetékesek szemlátomást elégedettek voltak a brüsszeli tanácskozáson kapott garanciákkal. Maga Osborne is úgy nyilatkozott: Londonnak rendkívüli érdeke fűződik ahhoz, hogy jól működjön a bankunió.

A tanácskozásra érkező svéd pénzügyminiszter úgy vélekedett, hogy minden valószínűség szerint a tagállamoknak sikerül megállapodásra jutniuk arról, mely bankok tartozzanak közvetlenül az Európai Központi Bank (ECB) keretein belül létrehozandó közös bankfelügyelet alá, és melyek esetében lássák el továbbra is a jelenlegi tagállami bankfelügyeletek - az ECB égisze alatt - a felügyeleti feladatokat.