Egyre nagyobb a feszültség - elérkezett az összeomlás pillanata?

Egyre nagyobb a feszültség a görög helyzet körül és egyre nagyobb a nyomás az európai döntéshozókon, hogy valamilyen megoldásra jussanak. A pénteki eurócsport rendkívüli ülése előtti nyilatkozatok meglehetősen vegyesek voltak, egyes döntéshozók azt sejtették, hogy pénteken vélhetően nem lesz végleges döntés - ezt viszont kérdéses, mennyire fogadnák jól a pénzpiacok. Görögországban a most következő hosszú hétvége előtt már bankpánik jelei is mutatkoztak.
Napi.hu, 2015. február 20. péntek, 16:39
Fotó: Reuters

Egyre forróbb a hangulat a péntek délután kezdődő, görög mentőcsomagról szóló rendkívüli ülés előtt: bár a csütörtöki igen határozott német "nem" után Angela Merkel kancellár hivatala enyhített a hangnemen, mondván a görög kérelem "nem elegendő", de mindenképpen jó kiindulópont a további megbeszélésekhez. A vélemények tengeréből mégis elég vegyes kép rajzolódik ki. Az idő sürget, a görög hitelprogram meghosszabbítás hiján a hónap végén kifut és hamar finanszírozási forrás nélkül maradhat az ország, miközben meglehetősen távolinak tűnnek az álláspontok - nem beszélve arról, hogy a felek nyilatkozataiból is egyre több feszültség érződik. Mindennek tetejébe banki források szerint a most következő három napos görögországi hosszú hétvégén a helyi bankokból kivont betétek elérték az egymilliárd eurót az utóbbi két napban. (Utoljára Cipruson volt ilyen pánik 2013-ban - szintén háromnapos hétvége előtt a tőkemozgások korlátozásától való félelem miatt.)

Bár Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök optimistán nyilatkozott a megbeszélések előtt: a Reutersnek küldött közleményében azt írta, "biztos abban", hogy a hat hónapos feltételekkel ellátott hitel-meghosszabbítást elfogadják, közben a német pénzügyminiszter a görög kérelemmel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: "nagyon sok kérdést kell tisztázni. A probléma nem azzal van, ami a görög levélben szerepel, hanem azzal, ami nincs benne."  Uniós tisztviselők pedig úgy fogalmaztak: a megállapodás lehetséges, "ha mindenki ésszerűen áll hozzá".

Több uniós tisztviselő ugyanakkor már délután jelezte, hogy valószínűtlen a pénteki megegyezés, de a további teendőkről lehet megállapodás. Günter Oettinger német uniós biztos pénteken a tárgyalások előtt a Deutschlandfunk rádióadónak úgy vélekedett, szerinte a következő nyolc napban megszülethet a megállapodás, de ehhez kellhet egy újabb találkozó, amelyre a következő héten kerülhet sor. (Bármilyen döntés is születik pénteken, annak egyhangúnak kell lennie.)

Közben az amerikai pénzügyminiszter, Jack Lew is beszélt telefonon a görög, holland és francia kollégájával kompromisszumot sürgetve - Washington ugyanis attól tart, hogy a tárgyalások újabb összeomlása rossz hatással lenne az egyébként is gyenge globális gazdaságra.

Elegük van

A máltai pénzügyminiszter szavaiból eközben az derült ki, hogy az eurózónás vezetőknek már meglehetősen elegük van a huzavonából: Edward Scicluna pénteken kijelentette a Bloomberg szerint, hogy az eurócsoport hajlandó elengedni Görögország kezét és kiengedni az eurózónából. A pénteki kora délutáni állás szerint 16:30-ra halasztott brüsszeli rendkívüli ülés előtt Scicluna úgy fogalmazott az új görög kormány képviselőiről: "sajnos Görögország nem ismeri a szabályokat és az eurócsoport munkáját. ... Teljesen újak és ez a hátrányukra válik." A máltai pénzügyminiszter úgy vélte, hogy elérték azt a pontot, hogy azt mondják a görögöknek, "ha annyira ki akarnak lépni [az eurózónából], lépjenek". Ehhez még azt is hozzátette, hogy szerinte Németország, Hollandia és mások kemények lesznek Görögországgal és ragaszkodnak majd ahhoz, hogy Görögország a feltételek tiszteletben tartása mellett fizesse vissza a tagállamok által korábban nyújtott segítséget.

Közben a Der Spiegel német lap úgy értesült, hogy az Európai Központi Bank is készül a Grexitre - ezt később az ECB cáfolta. Amennyiben nem sikerülne egyezségre jutni a legtöbbet, 50 milliárd eurót Németország bukna, mint Görögország legnagyobb hitelezője - jegyzi meg a Reuters.

Elérkezett Görögország Lehman-pillanata?

Elemzők pénteken a CNBC-n már azt fejtegették, hogy Görögországot ki kellene-e léptetni az eurózónából. Sőt, már a párhuzam is megszületett: Elena Panaritisz volt görög parlamenti képviselő és a Világbank volt szakértője a helyzetet a 2008-as Lehman Brothers csődjéhez hasonlította, amely végül hatalmas globális pénzügyi válság kirobbantó elemévé vált. A piaci megfigyelők ugyanis az eurózónás döntéshozók - csak úgy mint az amerikai döntéshozók a nagybank csődjekor - azt akarják a világnak megmutatni, hogy ennél többet már nem engednek - ennek az eredménye pedig Görögország kiléptetése lehet az eurózónából. Ezt a véleményt osztja Randy Kroszner volt Fed jegybankár és a University of Chicago Booth School of Business közgazdászprofesszora is, aki arra is figylemeztetett: a Lehmant nem lehetett megmenteni, miután nem állt a megfelelő eszköz rendelkezésre ehhez, de Görögországot meg lehet. Véleménye szerint az EU kezében ott vannak a helyzet kezeléséhez szükséges eszközök, amennyiben Görögországot a valutaövezetben akarják tartani, és ha Görögország maradni akar.

Steen Jackobsen, a Saxo Bank vezető elemzője a CNBC-nek nyilatkozva úgy vélte, hogy ezt a helyzetet egy Grexittel lehetne tisztázni, miután a felhalmozott adósságmennyiség már nem kezelhető, a probléma megoldása nélkül pedig nem is lehet továbblépni. Ugyanakkor azt is hozzátette: szerinte az európai bankok és a nemzetközi intézmények nem állnak készen egy Grexitre. Kroszner abban egyetértett, hogy az adósság valamilyen formájú átütemezésére szükség lesz, de ő az átütemezés mikéntjének fontosságát hangsúlyozta.

Görögország nem gazdasági, sokkal inkább politikai probléma, a gazdasága az eurózónás GDP 3 százalékát adja, így ha kiesik a valutaövezetből, az nem jelentene nagy problémát - mondta a CNBC-nek Boris Schlossberg, a BK Asset Management szakembere. Az euró viszont sokkal inkább egy politikai projekt, így ha a visszafordíthatatlanság megkérdőjeleződik, akkor az a spanyol, portugál adóssággal kapcsolatban is beindítaná a spekulációkat. Most véleménye szerint ez csak azért nem történik meg, mert az előbb említett országok adósságára az ECB ereje miatt nem mernek spekulálni. Ez viszont megváltozhat, ha törést érzékelnek az eurózónán belül. Schlossberg ezt látja a legnagyobb veszélynek és úgy véli ez az, ami miatt az európai pénzügyi vezetők is a leginkább aggódnak.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Trambulin, 2015.02.21 21:01

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

nemzeti, 2015.02.21 09:25

Van támája a libsi sajtónak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2015.02.20 20:20

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2015.02.20 18:03

még jó, hogy vannak a görögök, különben milyen unalmas lenne az élet.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html